Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)
V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944.
tábor Várpalotára való helyezése is. 94 A Zala megyében ill. a máshol dolgozó menekült munkavállalókat a táborparancsnokság visszahívta Űjdörögd pusztára, sürgős „nemzetgazdasági" munkára való tekintettel, a H. M. 21. osztálya a munkán levőknek a táborba való bevonását felfüggesztette. 95 Az 1944. évi nyári és őszi betakarítási munkálatokra a gazdák százai igényeltek „lengyel" munkaerőt. 96 A sióagárdi gazdák pl. egy 42 fős lengyel munkáscsoportnak ajánlottak munkát 97 . Sürgős állami megrendelések teljesítése céljából 98 az építkezési munkákra Szombathelyre 99 lengyel szakemberek „kiutalását" kérték. A kisiparosok, kereskedők, gazdák egymást túllicitálva lengyel szakemberek alkalmazásának engedélyezését sürgették. 100 A lengyelek munkavállalásával kapcsolatban rendkívül érdekes a keszthelyi főszolgabíró állásfoglalása. 1943 tavaszán igen sok keszthelyi és környékbeli lakos szándékozott lengyel menekülteket alkalmazni, ez pedig azzal járt volna, hogy a munkavállalóknak ideiglenes jelleggel a keszthelyi polgári tábor állományába kellett kerülni. Búzás főszolgabíró a keszthelyi lakosok kérése elől mereven elzárkózott „... Keszthelyre egyáltalán nem engedek be idegen táborbeli lengyel menekültet munkavállalásra, mert itt amúgy is sok lengyel van.. ." 101 A menekültek nagy része 1943-ban állandó jelleggel dolgozott. Különféle munkaterületeken állásban voltak. 102 A katonai menekültek munkásosztagokban végzett munkája már több problémát jelentett. A katonák rossz munkafeltételek esetén gyakran megtagadták a munkát, abból a meggondolásból, hogy „.. .a budapesti lengyel képviselet úgyis elhelyezi őket polgári táborba és ott több fizetést kapnak, mintha (munkásosztagokban — L. I.) dolgoznak." 103 A magyarországi lengyel menekültek életszínvonala a munkavégzésből származó jövedelmük ellenére 1943 őszétől gyors ütemben csökkent. Különösen a fűtőanyag, élelmiszer-beszerzés okozott nehézségeket. Búzás főszolgabíró 1943. november 2-án a B. M. IX. osztályához írott levelében feltárta a keszthelyi lengyelek, s egyben a keszthelyi lakosok problémáit. A „...lengyel táborokban elhelyezett menekültek fűtőanyaggal való ellátása a jelenlegi körülmények között teljesen lehetetlennek látszik, mert a helybeli szénnagykereskedők... Keszthely nagyközség szénszükségletének még az ötven százalékát sem tudják biztosítani." 104 A főszolgabíró az elégedetlenkedő lakosság hangulatára való tekintettel felvetette azt, hogy „...Keszthely közönségének is meg kellene kapni a legszükségesebb (fűtőanyag) mennyiséget 91 HL. H. M. 1943-21-21-6751-465 072.; Vö.: HL. H. M. 1943-21-21-6752-469 281, A H. M. 21. osztály vezetőjének szemlejelentése. 1943. máj. 6. Az Újdörögd pusztai lengyel műszaki munkástábor állományában (19 ló és kilenc kocsi) levő lengyel tulajdont különböző táborokba irányították. Hét ló és három kocsi Várpalotára, egy-egy pár ló kocsival Vámosmikolára, ill. Ipolypásztóra került. Négy pár ló kocsival az Újdörögd pusztai katonai lőtér tulajdona lett. 95 Uo. 96 Vö. HL. H. M. 1943-21-21-6751-499 127.; HL. H. M. 1943-21-21-6751-466 314; HL. H. M. 1943-21-21-6751-489 518.; OL B. M. 1941-1944-IX-15-2025-282 61582.; HL. H. M. 1943-21-21-6756-493 617. 97 HL. H. M. 1943-21-21-6752-432 265. 98 HL. H. M. 1943-21-21-6454-403 917. 99 HL. H. M. 1943-21-21-6752-432 270. 100 Vö. H. M. 1943-21-21-6753-474 102.; HL. H. M. 1943-21-21-6756-433 617.; OL B. M. 1941-1944-IX-15-2025-861 667. 101 ZML 4—2468/1943. A tabi járás főszolgabírójának levele Búzás Imre(?) keszthelyi főszolgabírónak. 1943. ápr. 10. Az országon belül megindult a menekültek jobb munkahelyekre való vándorlása. Vö. ZML 4-2783/1943.; ZML 4-2333/1943.; ZML 4-2848/1943. 102 Vö. OL B. M. 1942-1944-IX-9-243 700. 103 HL. H. M. 1944-21-21-6823-402 219. Vö. HL. H. M. 1944-21-21-6823-579 729. 104 ZML 4-2836/1943.
