Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944. - A lengyel katonai és polgári menekültek segélyösszegének alakulása 1943-ban

mert amennyiben a lengyelek külön kiutalásra szenet kapnak és a magyar lakosság ellátva nem lesz, ellenszenvet és elégedetlenséget vált ki. "

105 Végül is, általános megelégedésre a lengyel menekültek részére szükséges fűtőanyagot a községi kereten felüli igénylésből elégítették ki. A lengyel katonai és polgári menekültek segélyösszegének alakulása 1943-ban A menekültek segélyösszegének időnkénti növelése korántsem volt arányban a pengő elértéktelenedésének mértékével, a piaci árak gyors növekedésével. „1939 augusztus és 1943 júliusa között az általános létfenntartási költség 68 százalékkal emelkedett, az átlagos reálbér 30 százalékkal csökkent."

106 Az ipari és mezőgazdasági termékek árai 1943 végéig több mint 200, illetve 300 százalékkal emelkedtek.

107 A bérből és fizetésből élők az élelmiszer (és egyéb) szükségleteinek csak egy részét tudták beszerezni. A „jegyre biztosított" árucikkekből, igen sok esetben a fekete piacon, a hivatalos áraknál 2—3 szor drágábban lehetett hozzájutni még az alapvető létszükségleti cikkekhez is. A menekültek 1941-ben ill. 1942 elején megállapított havi ellátási segélyének felemelését tovább halogatni nem lehetett. Az élelmiszerárak és a különböző árucikkek árának gyors emelkedésére való tekintettel 1943-ban a segélyösszegeket több ízben is módosítani kellett. Dr. Antall József a B. M. IX. osztályának vezetője 1943 január elején „a változott gazdasági viszonyok" miatt felemelte a polgári menekültek segélyösszegét. Az Antall által kiadott rendelet (238 935/1943-IX.) szerint „Mindazon családfők és egyedülálló személyek, akik eddig napi 2,50 P-t kitevő ellátási díjban részesültek folyó évi január hó 1-től kezdődőleg napi 3,50 P. ellátási segélyben részesülnek. Ha a segélyezett családos, akkor a feleség ellátási díja napi 3 P. az első gyermek ellátási díja napi 2,50 P. a második és a többi gyermek ellátási díja naponként és fejenként 2 p"io8 Külön figyelmet érdemel az örökbefogadott ill. a lengyel családoknál gondozott (eltartott), szüleiktől távol élő lengyel gyermekek helyzetének tisztázása. Ezeknek a gyerekeknek napi ellátási díját 2,50 pengőben állapították meg. Mindazok a menekültek, akik eddig 4,50 pengőt kaptak január 1-től napi 5,50 pengőben részesültek. A rendelet végén Antall hangsúlyozta, hogy a polgári ellátásba vett katonai menekültek 1943. január 1-től katonai személyeket megillető zsoldot nem kaphatnak.

109 A Zalai menekültek Balatonbogláron tanuló gyerekeinek az iskolai év tartamára, a boglári Lengyel Ifjúsági Tábor biztosította az ellátást.

110 A zalabéri és a zalaszentgróti katonai menekültek helyzete is könnyebbé vált. 1943.január 1-től a katonai menekültek zsoldját is felemelték: a tábornokok napi 9P, a törzstisztek 7 P, a tisztek 5 P, a tisztjelöltek 3P, a tiszti hozzátartozók (rangra 105 Uo. 106 Kállai, 95. 107 Kállai, 157. 108 SML A tabi járás főszolgabírójának iratai 4(81)—1943. 109 Uo., Vö. OL. B. M. 1944-IX-15-4028-239 055. 110 HL. H. M. 1943—21—21—6753—495 382. Dr. Antall József miniszteri osztálytanácsos által a szentendrei, párkányi, keszthelyi, marcali, lengyeltóti, kalocsai, tabi, kaposvári polgári táborok parancsnokainak (főszolgabíróknak) kiadott rendelet.