Lagzi István: Lengyel menekültek Zala megyében a második világháború idején - Zalai Gyűjtemény 3. (Zalaegerszeg, 1975.)

V. FEJEZET A LENGYEL MENEKÜLTEK ÉLET- ÉS MUNKALEHETŐSÉGEI ZALA MEGYÉBEN 1939–1944.

alapján az iszakszentgyörgyi bauxitbányák üzemeiben helyezkedtek el. A bányamunkára jelentkezett lengyelek 1943. szeptember 30-án indultak el Iszkaszentgyörgyre.

86 A lengyel menekültek közül a diplomával rendelkezők zöme általában megtelelő jólfizetett állásokba került. A zalaszentgróti katonai tábor állományába tartozó Ernst Apostolski hadnagy 1943-ban Dr. Lengyel Sándor újpesti ügyvédnél dolgozott. Apostolski a kéthónapos próbaidőre havi 120 majd később havi 300 pengő fizetést kapott.

87 A munkavállalásoknál az esetek többségében a munkaadó kérte a táborparancsnokságot, hogy a szükséges munkaerőt határozott vagy határozatlan ideig alkalmazhassa. Arra is volt példa, hogy a lengyelek önmaguk kerestek — szakképzettségüknek, érdeklődésüknek megfelelő — munkát. Az Erdőbirtokos és Fakitermelő Rt. igazgatósága 1943. április 28-án levélben értesítette Jerzy Knoll keszthelyi menekültet „Ezennel tudomására hozzuk, hogy hajlandók vagyunk Önt keszthelyi székhellyel erdőtechnikai szakmunkához és általános erdőmanipulációhoz alkalmazni, amennyiben módjában áll a hatósági munkavállalási engedélyt megszerezni.. ."

88 Jerzy Knoll fizetése egy 1944. március 8-i feljegyzés szerint 1943 májusától havi 500 pengő volt.

89 Az iszkaszentgyörgyi bauxitbányákban dolgozó lengyel bányászcsoport rangidőseként dolgozó Józef Kormán hadnagy (bányamérnök) havi fizetése 1943 őszén több mint 700 pengő volt.

90 Az ilyen vagy hasonlóan magas havi illetmény esetében a rendszeres havi állami segély folyósítását ideiglenesen felfüggesztették. A menekültek közül számosan állami szolgálatban, megyei alkalmazottként dolgoztak. Scioblowski Eugeniusz lengyel mérnök pl. az államépítészeti hivatal megbízásából a Szápár községben folyó útépítési munkálatokat vezette.

91 A keszthelyi polgári tábor állományába tartozó Aljozy Kulicz építészmérnök két évig a Kisbalaton Vízrendező Társulat szolgálatában állt, később a nagykanizsai MAORT-nál vállalt munkát.

92 A lengyel szakemberek tapasztalatának, szaktudásának felhasználása, a szakemberekhez való ragaszkodás egyik szemléletes példája Kulicz mérnök tevékenységéhez fűződik. Aljozy Kulicz, mint üzemi építésvezető 1943. június 7-től dolgozott a MAORT egyik nagykanizsai üzemében. A mérnök munkavállalása elé nyilván valamilyen akadály gördülhetett, mert a MAORT nagykanizsai üzemeinek vezetője levélben indokolta meg Kulicz mérnök alkalmazásának meghosszabbítását. „A nevezett elsőrendű honvédelmi érdekeket szolgáló és rohamos fejlődésben levő olajtermelő hadiüzem kiterjedt üzemi építkezéseinek egyik alkalmazottja, aki hosszú gyakorlattal és szaktudással rendelkezik. Munkájával a hadiüzemünknek igen jó szolgálatot tesz, különösen most, mikor szaktisztviselőink közül többen katonai szolgálatot teljesítenek és helyüket a szakképzett alkalmazottak nagyfokú hiánya miatt csak részben tudjuk betölteni."

93 (Kulicz mérnök 1944. június 30-ig dolgozott.) A lengyel katonai menekültek munkaerejének fokozottabb kihasználásának igényével hozható összefüggésbe az újdörögdpusztai lengyel katonai műszaki munkás88 Uo. 87 HL. H. M. 1943- 21-21-6752-493 640. 88 ZML 5—2644/1943. Jerzy Knoll mérnök tevékenységével kapcsolatban lásd: ZML 4—2995/ 1943. 89 ZML 5-3198/1943. 90 HL. H. M. 1943-21-21-6759- 542 189. 91 ZML 4-2503/1943. 92 ZML 4-2594/1943. 93 ZML 5-3098/1944.