Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Marko Imre Lehel: Zalai helynévfejtési problémák.
A folyónevek másik csoportja valamiféle kapcsolatban van az emberi tevékenységgel, tehát műveltségi neveknek mondhatjuk őket. Lehetnek olyan esetek, hogy a f oly óné v megegyezik a mellette lévő település nevével. Annak az eldöntése, hogy melyik volt az eredeti, sokszor csak azért sikerül, mert a szóban valami természeti név rejtőzik. Pl. a Tapolca névben a szláv „melegvizű patak, forrás" jelentésű toplica közszó rejlik. Az ilyen ecetben nem kétséges a víznév elsődlegessége. 15 Máskor meg a településnév elsődlegessége nyilvánvaló, mint pl. a szlavóniai Pozsega nevében, amely város- és folyónév egyszerre. A pozega szó jelentése „égetés, égetéssel való irtás". Ez esetben tehát a folyó mellett végzett irtás helyén épült település neve ment át a folyóra. 10 De nem mindig ilyen egyszerű a két azonos alakú, de más-más objektumot jelölő név kapcsolatának a megállapítása. Ha személynévi eredetű a név, a fenti kritériumok közül egyik sem alkalmazható. A probléma elég régóta foglalkoztatja a kutatókat. (Elég csak két, a negyvenes években megjelent tanulmányt idéznem: Szabó Dénes: Koppány. Személy- és víznevek viszonya. Magyar Nyelv XL. évf. 186—193. és Benkö Loránd: Víz- és helységneveink viszonyához. U. o. XLIII. évf. 259—263.). Ilyen esetekben a nyelvészeti kutatásokat ki kell egészíteni más tudományágak kutatásainak eredményeivel, ami néha bizony a dokumentumok hiányában nem mindig sikerül. Kanizsa nevének eredetét nehéz egyértelműen vízhez, folyóhoz kötni. Feltevésszerűen így rekonstruálhatnánk a név kialakulásának folyamatát: A Dráva és Mura összefolyásának vidéke stratégiailag fontos terület volt. A Dráva jelentős határfolyó volt. Piatára volt annak a hűbérterületnek, amely Braslav, Pribina egykori tartománya hercegének kormányzása alatt állott. Erre a természetes határra támaszkodott az egyházi közigazgatás is, amikor az aquileai és salzburgi érsekség közti vonalat a Drávánál húzta meg. Később a magyarság is, miután az észak-olaszországi kalandozások után elfoglalta Dél-Pannóniát, a Drávát használta fel gyepűvonalnak. Ezen túl a Száva és Dráva közti terület gyepűelve volt. A vidék jelentősége miatt érthető, hogy a fejedelem, a herceg vagy valamely magasrangú úr (knêz) különös igényt tartott rá, s az alattvalók ezt a tényt a hely elnevezésével is érzékeltették. Stratégiai fontossága miatt nyilván védőművet is készítettek itt (mocsárvárat) még a magyarság megjelenése előtt. 17 Ez minden bizonnyal nem volt azonos azzal a későbbi várral, amelyet már a magyarság készített, mint igazgatási központot. így érthető, hogy a 15 A név részletes etimológiája megtalálható: Melich Honf. Magyarország 111 — 121. 1. 16 Mikiasieh : Die slavischen Ortsnamen aus Appellativen. Denkschriften der kais. Akademie der Wissenschaften. Phif.-hist. Klasse. Bd. XXI. Wien, 1872. 220. 1. Vö. Kiss Lajos: Nyelvtud. Közi. LXXXI, 166. 1. 17 A vidék stratégiai fontosságára Gombos: Hadtörténeti Közlemények. XXVIII. évf. 457. 1. — Karácsonyi: Századok. 1901. évf. 1043. 1. — Vö. Holub: Zala megye története a középkorban. 1929. 29—33. 1. — A szláv mocsárvárakról: Schuchardt: Die Burg in Wandel du Weltgeschichte. Potsdam, 1933. 233. 1. — Köszönöm Degré Alajos szíves tájékoztatását a későbbi kanizsai vár építéséről és funkciójáról.
