Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Marko Imre Lehel: Zalai helynévfejtési problémák.

A magyar eredetű helynevek között is találunk hasonló jelenséget. Az -i végződésű helynevek (pl. Apáti, Horváti, Páli stb.) is ilyen elliptikus nevek, amelyekben az -i a magyar birtokos jellel (-é^'í>i) azonos. Tehát P álé ^ Páli >PáZi. Ezek a magyarság alkotta helynevek a XI—XII. században keletkeztek, tehát később mint Kanizsa neve. Mégsem kell okvetlen arra gondolnunk, mint Moór Elemér véli, hogy ez a névadási mód idegen mintára honosodott meg nálunk. Azonos társadalmi viszonyok között alakult névadási mód lehet.

7 A Kanizsa név ezek szerint nemcsak annyiban szláv eredetű, hogy szláv szó az alapja, hanem szláv képzővel csak szlávok alkothatták a nevet, s a magyarság anélkül, hogy értette volna a szó jelentését, mint kész településnevet vette át. Ezt az átvett nevet természetesen a magyar száj átalakította a magyar nyelv szellemében. A szláv knêz szó a magyarban kenéz alakban is ismeretes. Van Kenéz helynevünk és személynevünk is.

8 Többek között a Tihanyi Alapítólevélben (1055) olvasható egy bizonytalanul lokalizálható Knez helynév/' Az ilyen helynevek, amelyek voltaképpen egy személynév alanyesetei, a magyarság alkotta nevek legrégibb rétegébe tartoznak. Zalában is számos ilyen településnév van, pl. Bak, Bessenyő, Bozsok, Dusnok, Kál Örs stb. Moór Elemér nomád névadási módnak nevezi, mivel szerinte annak a nomád társadalmi-gazdasági rendszernek az eredménye, amelynek fennállásakor az ismételt helyváltozás miatt nem lehetett valahová, hanem csak valakihez menni. Ez azonbanban csak feltevés.

10 Ahol ilyen nevet találunk, annak a jele. hogy a település közelében magyarok laktak s ők adtak nevet a helynek. Még akkor is magyar névadás eredménye a név, ha egyébként a szó idegen eredetű (pl. (Bozsok, Dusnok stb.) . Még egy tisztázandó kérdés van a Kanizsa név körül. Ha a legrégibb adatokból összeállítunk egy sorozatot arról, hogy a név milyen földrajzi objektumot jelölt, meglehetősen tarka képet kapunk: 1255. sílva Kenesa (AUO VIÍ.469), tehát erdőt jelöl. Ugyanebben az oklevélben jluvium Kenesa is olvasható, vagyis folyóra vonatkozik. Sőt 1260: ad lacum Kanysa (ZO 1,36) Pacsa határjárásában, ami tavat jelent. Valószínűleg a Rád vidékén eredő s a mai Principális csatorna őseként folydogáló Kanizsa vízének elmocsarasodott részét jelentette. 1321: castrum Canisa (AO 1,626; Csánki 111,11) erőd vagy vár 7 Moór: Westungarn im Mittelalter in Spiegel der Ortsnamen. Szeged, 1936. 220. 1. — Ugyanő: Népünk és Nyelvünk. VIII. évf. 112.1. — Vö. Bárczi: A magyar szókincs eredete. 2. kiadás. Bp. 1958. 156. 1. — Kálmán: A nevek világa. Bp. 1967. 170. L (III. kiadás 158. 1.) 8 Kniezsa: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. 1/1—2. Bp. 1955. 1/1, 262—3. 1. — Benkő szerk.: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Bp. I, 1967. II. 1970. A vonatkozó hely: II, 442—3. ű

Bárczi: A Tihanyi apátság Alapítólevele mint nyelvi emlék. Bp. 1951. 24—5. 1. 10 Moór Elemér: Magyar helynévtípusok. Népünk és Nyelvünk. VIII. évf. 110—117.1. jelentésben, s Ugyanitt a cum civitate Canisa (AO 1,627) megjelölés nagyobb településre mutat.

11