Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
rosban uralkodó jobboldali „anomáliák" megszüntetését és „ ... az eddigieknél sokkal erélyesebb intézkedések életbeléptetését tartja szükségesnek." Ez alkalommal „A nemzeti bizottság utasítja a polgármestert és a rendőrkapitányt, valamint a nagyobb ipari vállalatok vezetőit: esetről esetre tegyenek jelentést a nemzeti bizottsághoz arról, hogy alkalmazottaik közül politikai magatartásuk és megbízhatatlanságuk miatt kiket bocsajtottak el és kik lettek letartóztatva". 1051 Május 17-i rendkívüli ülésén ugyancsak „erélyes felszólalások hangzanak el a városban sétáló nyilasok ellen". Ekkor a nemzeti bizottság felhívta a pártokat arra is, hogy szüntessék meg a nyilasok érdekében való közbenjárásokat. 110 A nemzeti bizottság intézkedett az internáló táborban uralkodó rendellenességek megszüntetése érdekében. Bekérte a rendőrkapitánytól a szökött internáltak névjegyzékét, s az internáló tábor felügyeletére nemzeti bizottsági tagokat küldött ki. (A bizottság megbízatását csak augusztusban vonták vissza.) 111 — Megtiltotta, hogy az internáltakat hozzátartozóik élelmezzék. Kötelezte a polgármestert, hogy vonja be őket a közmunkák végzésébe és vessen véget mozgási és külvilággal való érintkezési szabadságuknak. Intézkedett az internáltak felügyeletével megbízottak felelősségre vonásáról, az internáló táborból kiszivárgó hírek, és reakciós kísérletek miatt. 11 ' 2 4. A. reakció újszerű támadása ellen A német fasizmus feletti teljes győzelmet és a vállalatok visszaadását követően a reakció támadása irányt változtatott. Ettől fogva a reakció a városban elburjánzó feketekereskedelemben, a sorozatos árdrágításban és nem egy esetben szabotázs cselekményekben jelentkezett. A nyári hónapokat követően egyre jobban előtérbe került a „fekete reakció", a klérus támadása is. Ez időben egyre inkább szembeötlött, hogy egyes üzemek a nemzeti bizottság határozataival szembehelyezkedve szabotálták a termelést. Találóan fogalmazta meg dr. Haba Antal a kórház főorvosa, a nemzeti bizottság tagja, a Dráva völgyi Villamossági RT, áramszolgáltatásának beszüntetése alkalmával összehívott rendkívüli ülésen, hogy ,, . . . nem válasza-e ez a Drávavölgyieknek a nemzeti bizottság ellen, mivel nem egyezett bele az áremelésbe". A vállalat reakciós cselekményeire vall az is, hogy a cég Budapesten székelő igazgatója a „felszabadulás után több ízben is járt Kanizsán, de egy alkalommal sem kereste fel sem a nemzeti bizottság elnökét, sem a polgármestert, hogy megtárgyalja velük a várost érdeklő kérdéseket". De lentjárta alkalmával „szétrobbantotta a munkások által választott üzemi bizottságot". A nemzeti bizottság erélyes intézkedése egy időre visszaverte a támadást: „A szabotázs-akciók meggátlása érdekében a RT-nél munkásellenőrzést valóNB. jkv. 9/május 15. NB. jkv. 10/május 17. NB. jkv. 22/augusztus 3. NB. jkv. 11/május 25., 13, július 8.