Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
nőt(MKP), titkárául Gáspár Józsefet (MKP), jegyzőjéül pedig Rendek Gézát (pártonkívüli) választotta meg. „A városi és járási ügykezelés biztosítására a rendőrség vezetésére és a sajtó megszervezése érdekében" a megválasztott elnök javaslatára — első intézkedésként — a nemzeti bizottság megbízta Windisch Dénest a polgármesteri, dr. Szűcs Lászlót a helyettes polgármesteri, dr. Kovács Lászlót a főszolgabírói, dr. Molnár Győzőt a rendőrkapitányi, Fülöp Lajost a helyettes rendőrkapitányi, Brónyai Lajost (a nagykanizsai 1919es direktórium volt tagját) a sajtófőnöki, Barbaries Lajost pedig a helyettes sajtófőnöki teendők ellátásával. A megbízottak Windisch kivételével nem voltak a nemzeti bizottság tagj-ai, de előtte fogadalmat tettek és megkezdték működésüket. A nemzeti bizottság — mint azt az alakuló ülés jegyzőkönyve is mutatja — április hónapban a két munkáspártra, a szakszervezetekre és a város demokratikus érzelmű embereire támaszkodva jött létre. 5 A megalakult nemzeti bizottság összetétele azt mutatja, hogy abban a munkásosztály pártjai, szervezetei, azaz a baloldal van túlsúlyban. A nemzeti bizottság, megalakulását követően hetente rendszeresen ülésezett. Gyakran előfordult azonban, hogy sürgős intézkedésre, állásfoglalásra váró esetekben rendkívüli ülést hívott össze. Üléseit az első időszakban felváltva a Kommunista és a Szociáldemokrata Párt helyiségeiben tartotta. Később azonban a bizottság utasítására a polgármester önálló helyiséget utalt ki a nemzeti bizottság számára. A nemzeti bizottság május 4-én „tudomásul veszi a Nemzeti Parasztpárt megalakulását". Ettől fogva a Nemzeti Parasztpárt is résztvett a nemzeti biWindisch Dénes a felszabadulás előtt baloldali magatartású képkereskedő volt. 1944 október közepén emiatt a nyilasok le akarták tartóztatni. A letartóztatás elől Molnár Győző — a rendőrkapitányság akkori segédfogalmazója, aki az SzDP-vel állandó kapcsolatban állt — saját kerékpárján Windischt megszöktette. Windisch a kommunista Rosemberg Jenővel a felszabadító Vörös Hadsereggel a város felszabadulását követő napon érkezett vissza Nagykanizsára — Hackler János közlése szerint — Bajáról, magával hozva Marosán György Hacklerhez írt levelét, amelyben javasolta, hogy Windischt tegyék meg polgármesternek. Hackler visszaemlékezését támasztja alá, hogy az újjászervezett szociáldemokrata párttól 1945 márciusában Windisch Dénes és dr. Báron Pál megbízó levelet kapott, melyben: „Személyes megbeszélésünk értelmében felkérjük önt, hogy amennyiben sikerül Nagykanizsára eljutni, úgy szíveskedjék ott az ott élő szociáldemokrata érzelmű lakossággal a kapcsolatot megkeresni, és a helyi pártszervezetet megalakítani. .." (P. I. Archívuma 243—3—164. Idézi Kéner Jolán Tanulmányok 1970. 117. 1.) Valószínű, hogy Windisch és Báron a felszabadult magyar területeken megismerkedett az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeleteivel, a nemzeti bizottságok tevékenységével. Erre utal az, hogy számos olyan bátor kezdeményezés indul ki tőlük és rajtuk keresztül a nemzeti bizottságtól, ami a többi zalai nemzeti bizottságot, továbbá a megye közigazgatásának kezdeti tevékenységét nem jellemezte. 5 A nemzeti bizottság tagjai lettek: Rosemberg Jenő, Szabó Máté, Gáspár József és Németh István (MKP) ; Hackler János, Imrey György, Windisch Dénes, Dombay János (SzDP); Balogh József, Temesi Gyula, Modrovics János (szakszervezetek); dr. Haba Antal, Buday János, Harangozó Lajos, Rendek Géza (pártonkívüli). NB jkv. 1 (április 5.) A nemzeti bizottságok összetételével kapcsolatosakat: Csizmadia 225—230. 1.
