Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
zottság munkájában előbb három 0 , majd később négy taggal. A nemzeti bizottság ismerte el az új pártnak az igazoló bizottságban és népbíróságban való részvételi jogát is. A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt csak május végén kapcsolódott be a nemzeti bizottság tevékenységébe. A kisgazdapárt megalakulásával és a nemzeti bizottságba való bekapcsolódásával egyidejűleg a bizottság úgy határozott, hogy az immár 27 főre felduzzadt létszámot 21-re csökkenti. 7 A határozatnak megfelelően küldték be a pártok képviselőiket az átszervezett nemzeti bizottságba. Megjegyzendő, hogy a szakszervezetek az előzetesen megállapított 4 fő helyett csak 3 fő beküldésével éltek. így a továbbiakban az átszervezett nemzeti bizottságban a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Nagykanizsán működő négy pártja 4—4, a szakszervezetek 3 taggal vettek részt és a szociáldemokrata polgármester pedig hivatalból volt tagja. 8 A nemzeti bizottság a város felszabadulásával egyidejűleg — a felszabadult Szegedtől kiindulva, Debrecenen, Budapesten, Pécsett és az ország számos falvában megalakult nemzeti bizottságokhoz hasonlóan — forradalmi módon magához ragadva az államhatalmi funkciók gyakorlását, minden kérdésben illetékesnek tekintve magát, az ideiglenes nemzetgyűlés helyi hatalmi szerveként lépett fel. 9 A nemzeti bizottság munkamódszerét az jellemezte, hogy a hozott határozatok végrehajtásának biztosítására felelősöket jelölt ki és azokat rendszeresen beszámoltatta. Gyakori volt az első időszakban az interpelláció. Később a nemzeti bizottságban a napirend előtti felszólalások és az azt követő határozatok bírtak nagy jelentőséggel. A nemzeti bizottság sokoldalú munkáját jelzi az is, hogy egyes ülésein több mint húsz napirendi pontot is megtárgyaltak, illetve ennyi ügyben hoztak határozatot. Később a határozatok száma csökkent. A nemzeti bizottság tevékenysége a városon túl egyes kérdésekben kiterjedt a nagykanizsai járás területére, továbbá a letenyei járás MAORT üzemeire, arra hivatkozva, hogy ezen üzemek központja a városban székel. A város külső kerületében Kiskanizsán az úgynevezett „ötös bizottság" gyakorolta a fentebb leírt funkciókat, a kanizsai nemzeti bizottság felügyelete alatt. G A Nemzeti Paraszt Párt részéről az NB-ben: Dávidovics István, Dene István és Spiegel László vesz részt (NB. jkv. 7) május 4. 7 A kisgazdapárt részéről dr. Fülöp Győző, Kálovics Sándor, dr. Haba Antal (korábban pártonkívüli), Holczer László, Mutzer György és Varga György lett az NB. tagja. NB. jkv. 1 l/máj us 25 8 Az átszervezett nemzeti bizottságban 1945. június 1-től a következők vettek részt: Kauf er Sándor, Morvái Gyula, Rosemberg Jenő, Szabó Máté (MKP); dr. Báron Pál, Dombay János, Rendek Géza (korábban pártonkívüli), Hackler János (SzDP); Dávidovics István, Dene István, Spiegel László, Vass Imre íNPP) ; Fülöp Győző, dr. Haba Antal, Kálovics Sándor, Varga György (FKGP)j Balogh József, Modrovics János, Temesi Gyula (szakszervezetek); Windisch Dénes polgármester (hivatalból). "A nemzeti bizottságok hatáskörét bővebben Csizmadia 84—85 1.
