Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Jakabfi Rudolf: A Nagykanizsai Nemzeti Bizottság tevékenysége megalakulásától az őszi választásokig.
A nemzeti bizottságok létrejötte a felszabadult országrészekben és Nagykanizsán A nemzeti bizottságok, különböző elnevezéssel (nemzeti tanácsok, felszabadító bizottságok, stb.) Európa-szerte azokban az országokban jöttek létre, amelyeket a német fasizmus leigázott. Ezek a forradalmi, népi szervek vezették a tömegek harcát és szervezték -a nemzeti ellenállási mozgalmat a német megszállók ellen. Magyarországon, különböző okok következtében, a nemzeti bizottságok túlnyomó többségükben csak a felszabadulás után jöttek létre. 2 Ekkor ,,A párt hívó szavára hallatlan erővel törtek felszínre a felszabadult forradalmi, népi erők, amelyek a munkásosztály vezetésével december elején létrehozták Szegeden a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontot. Ezzel szinte egyidőben jöttek létre a felszabadult területeken a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, a nemzeti bizottságok, amelyek a felszabadult magyar nép első forradalmi hatalmi szervei voltak". 3 A népi szervekben, a nemzeti bizottságokban elsősorban a kommunisták, a munkások, a tizenkilencesek, a volt vöröskatonák ragadták magukhoz a kezdeményezést, láttak hozzá történelmi feladatuk végrehajtásához és képviselték a lendítő erőt. így volt ez Nagykanizsán is, ahol ::zinte a felszabadulás napján megalakult a Kommunista Párt helyi szervezete és április 5-én — három nappal a város felszabadulásának befejezése után az M KP Csengery utcai helyiségében összeült a Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt 4—4, a Szakszervezetek 3 kiküldöttje, továbbá 4 pártonkívüli demokratikus érzelmű férfi és megalakította a Nemzeti Bizottságot. A nemzeti bizottság fő szervezője személy szerint a kommunista Rosenberg, illetve a szociáldemokrata Hackler és Windisch volt/ 1 A megalakult nemzeti bizottság elnökéül Hackler Jánost (SZDP), alelnökéül Rosenberg Je- Balázs 1955, 157—158. 1. 3 Korom 256. 1. * Rosemberg Jenő, a felszabadulás előtt az SzDP nagykanizsai szervezetében dolgozott, majd bujdosásra kényszerült. A felszabadulás után mint az MKP-központ megbízottja pártszervezőként érkezett 1945. április 3-án Nagykanizsára, majd ő lett az MKP nagykanizsai szervezetének vezetője. (Mike Gyula visszaemlékezése MSZMP Zala megyei Bizottság Archívuma — Visszaemlékezések. Bővebben lásd: Tanulmányok, 1970. Tóth Lászlóné (37). és Kéner Jolán tanulmányai (115—116 1.) A nemzeti bizottság elnökéül megválasztott Hackler János 17 éves korában, mint nyomdász az SzDP tagja lett. A Horthy-fasizmus idején 1944. március 21-i német megszállásig az SzDP nagykanizsai szervezetének elnöke, a felszabadulás után pedig titkára. A szociáldemokrata párt helyiségének feldúlása után ő is bujdosásra kényszerült. Már a város felszabadulása napján kapcsolatba került a Vörös Hadsereg parancsnokságával. Kommunisták és szociáldemokraták mozgósításával a város felszabadulását követő órákban gondoskodott arról, hogy a városban megjelenjenek a Vörös Hadsereg felhívását tartalmazó plakátok. (Hackler közlése.)
