Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
istállótól — az ürögön túl — külön ledéi alatt volt, úgy az osztozás során való lebontása nehezen érthető, hiszen az egyetlen helyiség bontása kedvéért meg kellett volna bontani a — feltételezetten — különálló lakóépület tetőszerkezetét. Ez fokozott kárt okozott volna a gazdának, nyilvánvalóan célszerűbb lett volna a jogosult örököstársat kamra részéért más módon kielégíteni.. Bizonyos tehát, hogy az ősépület beltelkének a beépítése csoportos volt. és hogy a főbb gazdasági épületrészek kb. ugyanott voltak, mint később. Lényegében tehát kerített 73 volt az ősház, függetlenül attól, hogy egy vagy több fedél alatt voltak-e az egyes épületrészek. A régi kamra elbontásából feltételesen arra következtethetünk, hogy legalábbis az északi és a keleti épületszárny egy fedél alatt álló, hajlított épület volt. Ha relatív kronológiát kívánunk felállítani, akkor előzetesen az alábbiakat mondhatjuk: nagy időbeli különbség van az ősház (füstös szoba és a pitvar hátfala) és az összes többi toldalék épületrész között; de nincs nagy korkülönbség az egyes toldalék épületrészek (keleti épületszárny, kiskamra bejárati fala, szoba) között. Nem vagyunk — remélhetőleg csak ma még — abban a helyzetben, hogy a faépítkezés kisebb változásaiból helyileg vagy általánosan érvényes időrendi megállapításokat tegyünk. Isniét megemlítem, hogy épületünk az első alaposan megismert hazai füstösház. Tőlünk függ, hogy élünk-e, vagy sem azokkal a lehetőségekkel, melyek ma még — egyre csökkenő mértékben — rendelkezésünkre állanak; elvégezzük-e kellő számban a régi faépületeknél a tudományos elemzéshez nélkülözhetetlen fal (szerkezeti) vizsgálatokat, vagy sem. E kis kitérő után térjünk vissza házunkra. — A kiskamra (lakókamra) kialakítása szintén vitatott kérdés. Kialakítását Tóth — helyesen — a család szaporodásával, új kiscsalád kialakulásával hozza összefüggésbe. Szerinte „a kiskamra a toldalékszobával vagy annak felépülése után épülhetett fel." 7 ' 1 A nehéz kérdés okozta bizonytalanságot tükrözi azonban az a tény. hogy ugyanazon dolgozatában, a ház fejlődését bemutató ábrán más fejlődésmenetet hoz, nevezetesen itt a lakókamra kialakítását még a szoba előtti periódusban tünteti fel, amikor a régi keleti épületszárny még állott. Az ábra szerint a szoba ezt követően, az új keleti épületszárnnyal együtt a III. periódusban épült.' J A kiskamra relatív korára nézve két ellentmondó építészeti adatunk van. Az egyik régibb, a másik újabb korra mutat. A hátfalon lévő ablak (15. kép) eredetileg tolitus volt, ez a konyha „ablakaihoz" kapcsolódóan egy régibb korra utal. Ezt a kis ablakot később üvegezett, kinyitható, valódi ablakra alakították át. A bejárati fal és a födém viszont újabb korra vall. A födém megegyezik az előtér és a nagykamra (és a szoba) fűrészelt, vékony palló födémével. így a kiskamra kialakítása talán a nagykamra (keleti szárny) építésével hozható öszszefüggésbe. Elképzelhető az is, hogy födémét (és bejárati falát) a keleti szárny 73 Az I. katonai felmérés 1784. évi, az örséget ábrázoló térképlapjain már a kerített ház dominál. Ez legalábbis annyit bizonyít, hogy e háztípus meggyökerezése jó néhány évtizeddel korábban kellett, hegy megtörténjék. Lehetséges azonban, hogy Délnyugat-Dunántúlon a kerített ház (és előzménye, a csoportos udvar) sokkal korábbi időre nyúlik vissza. — Vö. Tóth 1971, 10—11 (térképek) és 40—44. 7í Tóth 1971, 32. 75 Tóth 1971, 31. (51. á.)
