Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
építésekor csak modernizálták, tehát, hogy a „mai" födémnél a kiskamra régibb. A bejárati ajtó is a födémmel kb. egykorú lehet. A konyha és kiskamra válaszfalán lévő tolitu — hasonlóan a nagykutasi hegyi pince helységeihez — még a pitvarhoz, az oda való füstelvezetéshez szolgált. A tér zárttá válásával besározták — ilyen volt az épület bontásáig —, bár lehet, hogy eleinte meghagyták kisebb tárgyak átadására és a konyhai hő átvezetésére. A több variációs lehetőség között egy az, amit határozottan állíthatunk: a pitvar lakókamrává alakítása a családtagok számáiwk a növekedésévél (új kiscsalád kialakulásával) függ össze, és mivel a szoba biztosításának ez kezdetleges, átmeneti jellegű megoldása, erre nyilván nem a szoba építése után, hanem az előtt került sor. A szoba tehát újabb, mint a kiskamra. A térképek elemzésénéi láttuk, hogy 1840—1860. között nem épülhetett. Mivel jellege korai, csak 1840 előtti lehet. Közelebbi korhozkötését a következő fejezetben kíséreljük megoldani. Eddigi eredményeink: Az épület két fő rétegből áll. A hajlított vagy kerített ősház maradványánál (konyha és a volt pitvar hátfala) lényegesen fiatalabbak a toldalék építkezések és időben nincs nagy különbség közöttük. Először a kiskamra (lakckamra) alakul ki a pitvar részbeni beépítésével. Ennél fiatalabb a szoba. A kiskamra és a szoba építése közé helyezhetjük az ősépület keleti szárnyának osztozkodás miatti lebontását, majd újraépítését (32. kép). Időrend Az épület különböző korú részein évszám nincs, építésükről írott adatok nincsenek, építési jellegük alapján pedig a kormeghatározás csak tágabb időhatárok között lehetséges. A kronológia tehát a legnehezebb kérdések egyike. Viszont helytelen lenne ezt a kérdést megkerülni vagy felületesen megoldani. A kormeghatározást meg kell kísérelnünk az összes forrás megszólaltatásával. Előre le kell szögezni, hogy megállapításaim többé-kevésbé feltevések, viszont igyekezem a legvalószínűbb feltevésekre jutni. Láttuk, hogy hosszú fennállása alatt a ház élt, változott a benne élők alakuló igényei szerint. Két fő periódus mutatható ki: egyrészt az ősház (maradványa), másrészt a jóval újabb, de nem feltétlenül egykorú toldalékok. Arról is szóltunk, hogy az újabb keleti épületrész minden bizonnyal egy osztozkodással járó elbontás utáni újraépítés eredménye. Egyik kiindulópontunk az, hogy a fogas kérdés megoldásához nem elég az építészeti és néprajzi jellegű vizsgálódás, hanem tágabb körben kell kutat-' nunk: fő vonásaiban ismernünk kell a házban lakott család és némileg a falu újkori történetét is, 71 ' ha eredményt kívánunk elérni. A történeti (írott) anyag7e A kutatás nagyon jó településtörténeti anyagot eredményezett a faluról. Közlése dolgozatom terjedelmét nagyon megnövelte volna, ezért most csak a családdal (házzal) kapcsolatos adatokat hasznosítom. — Munkám támogatásáért itt mondok őszinte köszönetet dr. Degré Alajos főlevéltárosnak és dr. Simonffy Emil levéltári igazgatónak (ZmL.).
