Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
Térjünk vissza a szegláb = faltoldás feltevéshez, ennek továbbfejlesztett elméletéhez. A lakórész határozottan régibb, mint a gazdasági szárny, ennek ellenére nem az újabb, hanem a régibb épületrész csatlakozik zsilipéit boronafalával a szeglábhoz. — Tóth János, abból a feltevésből kiindulva, hogy a szegláb csak újabb épületrész toldásának lehet a jele, nagyon szellemes házfejlődési elméletet alkotott. Feltételezi, hogy „eredetileg csupán a lakókonyha épült fel nyitott pitvarral ... a meglévő, s később újraépített gazdasági épület mellé . . . Fel kell tételezni, hogy az épület egy meglévő, kamrát is tartalmazó gazdasági épület mellé épült. .. E gazdasági épületre merőlegesen csatlakozott a lakókonyhás pitvaros ház, s a pitvart ez a régi gazdasági épület határolta ... Amikor a család erőre kapott, az elavult gazdasági épület helyett újat építettek. . ."^ A pitvar nem önálló zárófala távolról sem csak a valamihez való hozzáépítés bizonyítéka, hiszen — más lehetőségeken kívül — elvben lehetett a pitvar nyitott oldalú is. Mégis, az elmélet ügyes, és látszólag sikerül megoldania, közös nevezőre hoznia az ellentétes jelenségeket. Tóth érvelését még alá is támaszthatjuk azzal a ténnyel, hogy az új telepesek gyakran előbb építették fel istállójukat, mint lakóházukat, Bakó meggyőző bizonyítékokat hoz erre. 6 "' Azt is elfogadhatjuk, hogy az istálló a többi épületrésznél előbb pusztul el, tehát felújításával számolhatunk. 66 Az alábbi okok miatt mégis aggályaim vannak Tóth épületfejlődési elméletével kapcsolatban: 1. Az elmélet tetszetős, egyben azonban komplikált és a lehetőségen túlmenően konkrét adatokkal nem bizonyítható. 2. Mi szükség volt arra. hogy ősházunkat hozzáépítsék az istállós szárnyhoz? Ezzel ugyanis meg kellett volna bontani a régebbi épület tetőszerkezetét. Csak közvetlen betelepülés utáni kétütemű új építkezés esetén tételezhető fel, hogy a háznál előbb építették fel az istállót. 3. Ellentétben az istállóval, a régi kamra állagpusztulás miatti újjáépítésének a feltételezése nem indokolt. A mai keleti szárny egységes, egyszerre épült. Miért kellett a feltehetően el nem pusztult régi kamrát is lebontani? 4. Az ásatás eredménye és a típusvizsgálat mutatja, hogy az ősépület legalább három osztatú volt, vagyis a kamra bizonyíthatóan a lakórészhez, és nem a feltételezett régi gazdasági épülethez tartozott. 5. Ha a lakórész épült egy már meglévő gazdasági épülethez, úgy ez a házfejlődésnek nem tipikus, hanem atipikus formája. Kérdés, hogy ebben az esetben egy ilyen, bár füstös szobát, pitvart stb., tehát a füstösház tipikus elemeit tartalmazó, de egészében véve nem tipikus módon (a lakórész építésével kezdő,; 'Tóíh 1971, 32—33. ÍC 'Bakó 1969, 278. 56 Pl. kétszer is volt ilyen épületfelújítás a Szalafő-felsőszeri kerített füstösháznál, az osztozás miatti épületrész bontástól-építéstől függetlenül. (Biró 1970, 145.)
