Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
gos tehát, hogy a konyhai rész nemcsak újabb nem lehet a gazdasági szárnynál, hanem vele egykorú sem. Az eltérő falazat és födém kétséget kizáróan igazolja, hogy a konyharész a régi, a gazdasági szárny — és a kiskamra bejárati fala — pedig lényegesen fiatalabb annál. Ebből a tényből egy fontos következtetést vonhatunk le: nem szabad megelégednünk egy ismert technika egyféle értelmezésével, hanem vizsgálnunk kell az eltérő alkalmazás lehetőségeit és okait is. Házunknál a szoba zsilipéit fala a szeglábbal kétségkívül a faltoldás bizonyítéka, de ugyancsak világos, hogy a szeglábas zsilipéit fal a két kamra érintkezésénél nem lehet a toldás nyoma. Itt elég utalnom arra, hogy ugyanezt a technikát alkalmazták — régebben, mint faltoldásra — az ajtók és ablakok kialakításánál, így esetünkben a konyha ajtajánál is. Egy-egy technika alkalmazása tehát többféle célzattal lehetséges. A szegláb itteni rendeltetését külön tárgyalom. Épületünk kutatói egységesek abban, hogy az ősépület jellege és a füstösház fejlődésének meghatározása szempontjából döntő jelentőségű kérdés az épület régi és újabb része érintkezési pontjainak, elsősorban a keveredést mutató kiskamrának, és ezen belül is a hátfalon levő szegláb jellegének tisztázása. Ettől függ a helyes periodizáció, az ősház pitvaros vagy zárt (kamrás), egy, két, vagy több osztatú voltának stb. a tisztázása. A szegláb szerepének a megítélésében viszont már különbségek vannak a kutatók között. Abban is egyetértünk, hogy a kiskamra újabb, semmiképpen nem lehet az ősházzal egyidős. Bejárati fala •— melynek anyaga az újabb nagykamrával és nem a konyhával egyezik meg — szeglábak között zsilipéit. A szeglábas zsilipéit fal ebben az esetben kétségkívül az újabb toldás jele. Ha egyidős lenne a konyhával, úgy — miként erre Tóth János már helyesen rámutatott 47 — fala nem szeglábbal, hanem keresztvégesen csatlakozna a konyha falához. A második (a konyha utáni) tér eredeti jellegével kapcsolatban két fő lehetőség van: eredetileg a) legalább elől nyitott, födém nélküli tér: pitvar volt, vagy bezárt tér^ feltehetően lakókamra volt a füstös szoba után. Bármelyik esetben a mai kiskamra utólagos átalakítás eredménye. Korábban azon a nézeten voltam, hogy a konyha után nem pitvar, hanem zárt tér, egy nagy lakókamra volt; a mai beosztás egy radikális átépítés eredménye. Két okból is kételkedtem a hazai pitvaros füstösházak újkori létében. N. Zakál György a szomszédos Őrség 1818. évi leírásában említ ugyan pitvaros füstösházakat, 48 de leírásából nem tűnik ki egyértelműen, hogy mit ért pitvaron. E kifejezésen tehát — látszólag — nem feltétlenül elől fal (és födém) nélküli, nyitott tér értendő. A másik problémát vidékünk ismert háztípusa okozta, ahol a konyha után ,,mindig" zárt tér (kamra) következik, és a pitvar jellegű szín csak a kamra után — közvetlenül, vagy később — szerepel. 49 — Hogyan lehetséges, hogy egy a múlt század elején vidékünkön még széltében elterjedt pitvaros háztípus nyomtalanul eltűnjék — ha tényleg létezett? ... 47 Tóth 1971, 32. 48 N. Zakál, 1818. — Zakál régi és „új", pitvaros őrségi háztípusait máskor kívánom részletesebben elemezni. ^Gönczi 1914, 420—421 (alaprajzok), 443—445; Tóth 1965, 23—45; 1971, II. fejezet; Biró 1970, 145—146 (alaprajz is).
