Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
Már XVIII. századi adataink is olyan — ma is jól ismert — népi házakat említenek, ahol a szoba és a konyha után zárt tér (kamra) következik — nem pedig pitvar. 50 A kamra zárt tér, így jobban hasznosítható, mint egy elől nyitott pitvar. Miért nem lehetett volna itt eleve zárt teret építeni? Házunknál ma is zárt tér van a konyha után, ha mai formájában átalakítás eredménye is. Feltevésemben két tény még jobban megerősített. Időközben két további, egykori füstösházat sikerült találnom (Zalalövő és Szalafő). Nos, a konyha után mindkettőnél eredetileg is zárt tér (kamra) volt, a bejárati fal egyik esetben sem utólagos! A másik adat a házunk helyén végzett ásatás eredménye (31. kép). Az ásatást Müller Róbert éppen a házfejlődés vitás kérdéseinek a tisztázása érdekében végezte el 1969-ben. Főként azt kívántuk az ásatással tisztázni, hogy a füstös szoba után pitvar, vagy zárt tér volt-e eredetileg. Utóbbi esetben számítani lehetett az eredeti kamra falnyomainak az előkerülésére. Az ásatás eredménye a kérdést — látszólag — nem a pitvaros, hanem a zárt teres háztípus javára tisztázta. A korábbi kamra talpgerendáinak nyomai kb. ott kerültek elő, ahol arra eleve számítottunk. Ásatási jelentése végén Müller összefoglalóan megállapítja, hogy ,.az 1966-ban lebontott ház kisszobája és kamrája helyén egy kb. 6,30X4,30 m belméretű helyiségnek kellett állnia. (Ennek a helyiségnek nem találtuk meg a falnyomát a 12. árokban.) Tehát .a ház eredetileg két megközelítően azonos nagyságú (h: 6,40. ill. 6,30m), egymáshoz rövidebbik oldalaikkal csatlakozó helyiségből állt. A hosszabbik helyiség azonos a lebontott ház konyhájával (lakókonyha), a rövidebbikből (lakókamra) pedig átépítéssel alakították ki a lebontáskori állapot kisszobáját és kamráját". 51 Ennyi egybevágó adat esetén a további kutatás szinte feleslegesnek látszik a vele ellentétes pitvaros megoldás ellenőrzésére. A továbbiakban rámutatok: mindezek ellenére mégis mi késztetett arra, hogy a — látszólagos — tényekkel ne elégedjem meg. a kutatást folytassam és végül is arra a véleményre jussak, hogy füstösházunk nem zárt (kamrás), hanem pitvaros épület volt. A külső ok Tóth János eltérő álláspontja. Tóth kezdettől fogva vallotta, hogy az ősház nem kamrás, hanem pitvaros épület volt. Kéziratát már tanulmánya megjelenése előtt rendelkezésemre bocsátotta, így volt tudomásom szellemes házfejlődési elméletéről, mely a pitvaros ősházon alapul, és amelyet még részletesen tárgyalok. Barabás Jenő nem foglalt határozottan állást az ősház pitvaros, vagy kamrás jellege tekintetében, de dolgozatában inkább a pitvaros forma felé hajlik. 52 Elméletem felülvizsgálatában a belső okok lényegesebbek voltak. Meggyőződésemmé vált, hogy a zakáli pitvar fogalom elhanyagolása, kirekesztése a kutatásból, csupán azért, mivel e fogalom jelentése nem teljesen világos — b<> Barabás 1969, 335. a XVIII. század első feléből és derekáról írott adatokat közöl a délnyugat-dunántúli kályhás' szobás (füstös konyhás) házakról. ^Müller 1969. 52 Barabás 1969, 343.
