Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
sok kapcsolat volt a hazai'' 5 és a szomszédos külföldi füstösházak között, de tudjuk azt is, hogy e típuson belül táji variációk alakultak ki. Tehát a külföldi adatokat nem alkalmazhatjuk mechanikusan a magyar füstösházakra. Alapvető magának az épületnek a tüzetes vizsgálata. Megállapításokat elsősorban ennek alapján tehetünk a hazai füstösházak típusáról. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy csupán egy épület alapján széleskörű következtetéseket nem tehetünk. Helyesebb, ha a bővebb hazai (tárgyi és levéltári) anyag remélhető megismeréséig épületünket nem a hazai füstösház típusának, hanem e típus egyik variációjának tekintjük. A további kutatás hivatott tisztázni, hogy e variációnak mi a jelentősége a típuson belül/' 6 Nem új felismerés, de nem felesleges hangsúlyozni, hogy nem elegendő csak a lakóépületet (még kevésbé csak az egykori füstös lakóteret) vizsgálni, hanem a beltelek összes építményét számba kell vennünk, mivel ezek egy gazdasági egységet képeztek. 1912-ig szinte az egész épület, annak majdnem minden tere egyetlen fedél alatt volt. Egy korábbi időszakban nem feltétlenül kellett az épületnek kerítettnek, egyetlen fedél alatt állónak lennie. Az egyes különálló épületek azonban ebben az esetben is egy gazdasági egységet alkottak, és egymással szoros kapcsolatban álltak. A házvizsgálatot tehát semmiképpen nem szabad csak a lakórészre korlátozni. Módszertanilag új e népi épület bontásánál alkalmazott műemléki feltáró módszer, az alapos fal-, illetve szerkezeti vizsgálat. E nélkül ma már — megalapozottan — nem lehet házfejlődésről és háztípusokról beszélni. A problémákat csak az egykor tényleg meglevő, élő összefüggések feltárásával lehet megoldani. A falu története, betelepülése, a család (telek, ház) folyamatossága, kis, vagy nagycsaládi formája, anyagi helyzetének alakulása, időnkénti gazdagodása, vagy szegényedése, a család életének jelentősebb eseményei: családfő változások, örökösödések-osztozkodások stb. mind kapcsolatban vannak a vizsgált kérdéssel. Kiragadott jelenségek alapján lehet tetszetős hipotézist alkotni, de az adott problémát jól megoldani — vagy ezt megközelíteni — csak a sokrétű kérdés komplexum beható vizsgálatával és a sokféle lehetőség gondos mérlegelésével lehetséges. így legalább is sokkal kisebb a tévedés lehetősége, mint egyoldalú vizsgálat esetén. Az 1966-ban lebontott épület még csonkaságában is határozottan őrizte a kerített ház jellemző vonásait. Az udvar beépítése gyakorlatilag U alakú volt. Ebből két szárnyat az egy fedél alatt álló L alakú főépület foglalt el, a déli szárnyon pedig egy különálló ólépület volt, a kerített ház elbontott óljának a />5 A múlt század elejére visszanyúló leírásokat, és a korunkra maradt füstösház jellegű épületeket felsorolja Tóth 1971, 27—31. Itt (31) helyesen hangsúlyozza, hogy a füstösházáknak különböző fejlettségi fokozatai vannak, bár a kamrás háztípust nem említi meg. 46 Adataim szeriint sem a kerített ház, a pitvaros típus, a nagy lakótér, a sok tolitu, a kemence hátsó elhelyezése, a szoba kemencés tér elé való építése, stb. nem kizárólagos kritériuma a hazai füstösházaknak. Ilyen általánosítás a kutatást károsan befolyásolná. További részletkutatásokra van szükség, hogy a típus jellemzőit, és a típuson belüli variációk jelentőséigét meghatározhassuk. Ez ma még lehetséges. A tárgyaltakon kívül jelenleg három kétségtelen füstösházat ismerek. (Zalalövő, Szalafő—Pappszer és Farkasfa.)
