Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

is valószínű. Másrészt azonban figyelembe kell vennünk egyéb lehetőségeket, Gönczitől említett más korai oromformákat is.'

13 A kérdés végleges tisztázása további részletkutatásokat igényel. Építési rétegek Láttuk, hogy az 1912-ig épen, 1966-ig csonkán fennmaradt egykori kerített ház egyes részei különböző korúak. Lényeges lenne tisztáznunk e különböző korú épületrészek (periódusok) viszonyát, hiszen egyrészt az eredeti füstösház típusát, másrészt e típus fejlődését sikerülne így meghatároznunk. A kérdés nem könnyű. A kerített ház mintegy felét 1912-ben lebontották, így erről — a fél évszázaddal későbbi visszaemlékezéseken kívül — vajmi keveset tudunk. A megmaradt épületrészt is többször átépítették, ezzel az eredeti épületet jelentősen megváltoztatták (pl. orom). Magáról a házról pedig írott adatokkal nem rendelkezünk. A kevés adat magában rejti a hipotézis alkotás veszélyét. Ez nem segítene bennünket sem a ház, sem a háztípus jellemzőinek és fejlődésének a megismeréséhez. Az épület jelentősége viszont arra kötelez, hogy kíséreljük meg a homályos kérdések tisztázását. Csak egyféleképpen lehetséges ez: ha komplex kutatási módszert alkalmazunk, vagyis igyekezünk felkutatni az összes vonatkozó adatot a néprajz (népi építészet), a történet, a régészet stb. területéről, és ezeket az adatokat e tudományágak módszereinek az alkalmazásával vizsgáljuk. Valamennyi lehetőség gondos mérlegelésével néhány lényeges kérdést így bizonyára tisztázni tudunk majd. A tényeket és a vitatható kérdéseket szét kell választani, hogy a vitás kérdések jövőbeli megoldását ezzel is elősegítsük. Barabás és Tóth idézett tanulmányai nemcsak az épület jelentőségét tükrözik, hanem a problémákat is. Sejtetik azokat a vélemény eltéréseket, melyek az épület kutatói között fennállanak. Az anyag megismerésével párhuzamosan a kutatók véleménye változhat — és változik is — egyes kérdésekben, magamat is beleértve. Mindez természetes: épületünk jelenleg az egyetlen ereaetiben megismert füstösházunk, mely ráadásul még csonka és alaposan átépített is. A vizsgálat teljességének a körébe — még a néprajzon belül is — sokféle kérdés tartozik. Ezekből a lényegesebbekre most csak utalok. A háztípus megismeréséhez segítséget nyújtanak a jórészt a múlt század elejéről származó házleírások, melyekről még lesz szó. A füstösház elterjedési köre Ausztriából (az alpesi területekről) és Szlovéniából nyúlik át hozzánk. E területekről — főként Geramb alapvető munkáiból'

1

'

1 — gazdag anyagot ismerünk. Nyilván 4:i Gönczi 1914, 415—419. — A jelenlegi oromforma bár téves, de egyben szolid, semleges is. A korrigálás a legközelebbi zsúppolásmál elvégezhető. Addig a vitatott kérdések bizonyára tisztázódnak. " Geramb 1925, 1926, 1950.