Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

ház, a hátsó sarkán kiszögeléssel.

30 Ugyanezt az alaprajzi formát látjuk az 1855. évi térképen (és az 1842. és 1859. évi másolatokon) is. Az 1860. évi kataszteri térkép házalaprajza ezekkel majdnem teljesen azonos, csupán az említett kis kiszögelés nincs rajta — nyilván a felmérés előtt lebontották. Még egyszerűbb az 1864. évi alaprajz, mely L-alakú épületet mutat. A különböző korú térképek

31 összehasonlításából úgy látszik, hogy a régi, tipikus kerített ház alaprajza 1840 után egyre egyszerűbbé vált. Tényleg gondolhatnánk erre, éppen a jobbágyfelszabadítás, tagosítás, a nagycsaládok bomlása, osztozkodás, épületfelosztás miatt, összhangban látszik lenni ezzel, hogy 1864. évi térképünkön több helyen, így éppen a mi házunknál is a korábbi nagy beltelek most több részre van felosztva. Figyelembe kell vennünk viszont azt a tényt, hogy a ma is élő tulajdonos és rokona közlése szerint a kerített ház — tehát a térképen nem levő déli szárnya is — 1912-ig állott fenn. (Tipikus formában: a bejárati oldalon nagy kapuval stb.) Bontására mindketten jól emlékeznek. Akkor, 1912-ben alakult ki a mai L-alaprajzú forma. Tudván azonban azt, hogy osztozkodásoknál korábban is bontottak le — majd építettek újjá —- épületrészeket, nem lehetetlen, hogy a kerített ház déli szárnyát az 1864 körüli osztozkodás során lebontották, majd a házban maradtak 1864 után újjáépítették — és 1912-ben lényegében ugyanezt az épületszárnyat az újabb osztozkodásnál ismét lebontották. Bizonyítani azonban mindezt nehéz, inkább ellenérvek sorolhatók fel. A térkép és házalaprajza nem egy esetleges korábbi állapotot tükröz, hanem új, egyenes útjaival, szabályos, sőt felosztott telkeivel új viszonyokra mutat. Ha egyes részleteiben esetleg merített is egy már meglevő, korábbi térképről, nincs okunk kételkedni benne, hogy lényegében új, vagyis hogy 1864-ben készült.

32 A déli épületszárny 1864 körüli lebontásának (majd újjáépítésének) a lehetőségét nem kizárva mégis azt tartom valószínűnek, hogy ez az alaprajz nem pontos, és a déli épületszárnyat csak azért nem jelölték, mivel a kisméretű térkép felparcellázott beltelkén egyszerűen nem volt hely a déli épületszárny berajzolására. A pontos épület-alaprajz visszaadása nem is volt lényeges, telekkönyvi szempontból elég volt magának a telken levő épületnek a jelölése. Később még más jelét is találjuk majd annak, hogy az 1860-as években nem volt épületbontás. Az örökösödésnek ez lehetséges, de nem szükségszerű velejárója. Azt biztosan állíthatjuk, hogy a keleti (kamrás-istállós) épületszárnyat ekkor nem bontották el (majd építették újjá), hiszen térképünk — aránytalanul is — L alaprajzú épületének ez az oldala az új telekhatárig ér. Ez volt a helyzet egészen az épület 1966. évi lebontásáig. Térképeink kis házalaprajzaiból a főbb alaprajzi formákra következtethetünk, de a méretekre nem, tehát azt nem tudjuk megállapítani — még a valamennyi közül legpontosabb, 1860. évi térkép alapján sem —, hogy épületünk 3 Nem egyedi alaprajz, hasonló több is van e térképeken. A kiszögelés feltehetően pajta, vagy fészer volt. 1 Az 1840. évi és a későbbi (a rendezés előtti és utáni) térképeknél főleg az út- és telekformákban van különbség. A településnél pedig abban, hogy az északi házcsoport (kép halszélé: uradalmi épületek) 1855-ben lényegében már megszűnt. 2 Ha a térképen nem is, csupán a hozzá tartozó iratokon találunk 1864. évszámot.