Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
akkor magában foglalta-e yagy sem a szobát. Más szempontból azonban érdemes ezzel a térképpel részletesebben foglalkozni, ugyanis ez az egyetlen térképünk, melyen épületünk sarkított U alakú. Természetesen itt is már az új, egyenes főutcát látjuk, a szabályozott, mértani vonalvezetésű telkekkel, de a térkép a régi, görbe utcákat is feltünteti. Többi térképünk csak a főbb alaprajzi formákat ábrázolja, így pl. a kerített házaknál csak három oldalról kerített házakat. 1860. évi térképünk viszont különbséget tesz a kerített és nem kerített ház jelölésen túlmenően a kerített házak csoportjában a három, illetve négy oldalról kerített (beépített) épületek között. Előbbiek közé tartozik pl. a mi épületünk is. Ezeknél elől nyilván csak kerítés volt. Az utóbbiak zárt négyszöget alkotnak, kicsi udvarral. Az alaprajzok meglehetősen tagoltak, részletekben mindenesetre sokkal gazdagabbak, mint a többi térképeken. Azt is — több épületnél is — feltünteti, ha valamelyik épületszárny a többitől elütő méretű, vagy a falak nem derékszögben csatlakoznak. A régi út hajtásában levő egyik kerített ház mellett egy olyan hosszú, keskeny épületet látunk, melynek egyik végoldala négyszögben, a másik hegyesszögben zárul. A pajták egy sajátos típusa ez, mely ma már nagyon ritka, egykor azonban vidékünkön általános volt. 33 Mindez együttesen arra vall, hogy e felmérés az alaprajzokat formára jól adja vissza. Többi alaprajzunkat az 1860 .évivel összehasonlítva arra az eredményre jutottam, hogy formára, arányokra, ebből következően fő méretekre nézve nincs lényeges eltérés az 1840—1860 közötti alaprajzoknál. 3 ' 1 Az U alak bejárati (nyitott) oldalának két (északi és déli) homlokzata egy vonalba esik. Ha időközben épült volna a szoba, valamelyik térképen nyoma lenne, vagyis a lakószárny hosszabb lenne, mint a déli oldal. A kisméretű alaprajzokból arra ugyan nem következtethetjük, hogy a ház 1860-ban (1840—60 között) magában foglalta-e már, vagy sem a szobát — ezt külön fogjuk megvizsgálni —, azonban a fentiek alapján azt állíthatjuk, hogy a szoba vagy 1840 előtt épült, vagy 1860 után, de semmiképpen nem épülhetett 1840 és 1860 között, hiszen valamelyik térképen nyoma lenne a bővítésnek. Az eredeti orom ,,A legtöbb gondot az a kérdés okozta, hogy a lakókonyhának milyen volt a tetőszéke" — írta Tóth János, miután megtekintette a bontás alatt levő épületet —, mivel ,,a szoba építésekor az eredeti tetőszerkezetet átépítették". 35 A ház gyors újjáépítése miatt is sürgősen tisztázni kellett az eredeti oromformát. A gyér építészeti nyomok okozta problémát még fokozta, hogy távollétemben lebontották a tetőszerkezet szoba feletti részét, a konyha feletti első ollólábig. Ezt megelőzően azonban néhány jó fényképfelvétel készült a lebontott részről is. si Tóth 1965, 3—16, 75—91., bő anyagot közöl e sokszögű alaprajzú pajtatípusról. Ilyen került a közeli Resznekről a szentendrei Szabadtéri Múzeumba és hasonló Bárszentmihályíáról a Göcseji Falumúzeumba. 34 Az 1864. évi torzult alaprajz ebből a szempontból nem vehető figyelembe. 35 Tóth 1966.
