Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

23. kép. A belterület részlete 1840-böl. ket ma részben mellékutakként használnak, részben pedig már árkok. Az idős helyi lakosok pedig emlékeznek a házunk környékén állott valamennyi — a térképen jelölt —- épületre. Kétségtelen tehát, hogy az összes belterületi térkép azonos helyén álló, és az 1855. évivel azonos alaprajzú épülete csakis a mi házunk lehet! Házunk nem 1840 után épült és nem más régebbi ház helyére — hanem 1840 előtt, és azonos a legrégibb, 1840. évi térképen már fejlett alaprajzot mutató kerített házzal. Kérdés, hogy a különböző korú alaprajzokból vonhatunk-e le következtetéseket házunk fejlődésével kapcsolatban: épületünk alaprajzi formájára és esetleg méreteire nézve is hitelesnek tekinthetők-e, vagy sem az 1840—1864 közötti térképek? A válaszhoz a térképek további elemzése szükséges. Négy olyan térképünk van tehát, melyet vizsgálnunk kell. (1840, 1855, 1860, 1864.) Mind a négy térképre nézve érvényes, hogy — eltérően a korai katonai térképektől — nem skematizált, hanem sokféle, változatos, tehát egyedi házalaprajzokat közöl. Ez épületünkre nézve is vonatkozik, így házunk fejlődésének kutatásához jó alaprajzokkal rendelkezünk a múlt század derekáról, négy különböző évből is. Természetes azonban, hogy ezek az alaprajzok — már csak kis méretük miatt is — csak a fő alaprajzi formákról nyújthatnak tájékoztatást, a kisebb részletekről nem. Épületünk három alaprajzi változatban jelenik meg e térképeken. A legkorábbi, 1840. évi térképen már fejlett formát mutat: három oldalról kerített