Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)
Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.
A cserépkályha kívülfűtős volt. A konyha felől, az oromfal közepe táján állott tűzpadkáról fűtötték. A konyhai tűzpadka a bontáskor már nem volt meg. A tűzpadka és a kályha közötti ajtószerű falkivágás (a kályhaszájával) szintén későbbi. A szalmás sárral berakott kivágás szélén jól volt látható, hogy a falat először kivésték az egyik gerendánál, utána pedig már fűrészelték. — Mivel a szoba nem eredeti, tüzelője a kályha és annak tartozékai sem azok. A szoba hozzáépítése előtti ősház egytüzelős, tűzhellyel ellátott kemencés épület volt. 21 A kemence az idős tulajdonos gyermekkora óta változatlan. Régebben is a mostani helyén állott. A füstös konyhás házak tüzelőberendezésétől eltérően nem elől, a szoba mellett van, hanem az ellenkező oldalon: a hátfalak sarkában, szemben a konyhaajtóval. Füstös konyháinknál általános, hogy a kemence a konyhaajtóval szemben van. Ennek oka a füst jobb eltávolítása és a kemence előtti tűzhely, mint munkahely megvilágítása. Mivel az ajtó-kemence együttes nem az oromfalnál van. hanem az ellenkező oldalon, az oromfal tolituin (stb.) kívül ez is azt bizonyítja, hogy 1. az ősház építésekor még nem volt szoba a mai konyha előtt, és 2. a tér kemencével átellenes — oromfalhoz eső — részét másként hasznosították. Mivel a szoba nélküli ősháznak ez a nagy, fűtött tere füstös szoba, funkciója is vegyes, kettős volt, mely a téren belül eléggé jól elkülönült. A kemence körüli rész a későbbi konyha, a helyiség orom felé eső része pedig a mai értelemben vett szoba, illetve ezen későbbi helyiségek őse, csírája. 213 Érthető, hogy házunknál — és általában füstösházainknál — a kemencét nem előre, az oromfal mellé helyezték. A ház két ,,első" oldala az oromfal és a bejárati oldal. Ezek az oldalak voltak — a füstös konyhás házaknál is — a ház „mutatós, szép": tornácos és ablakos oldalai. Az oromfal melletti kemence akadályozta volna az ablakok (korábban nagyobb tolituk) elhelyezését és a — szintén megvilágításra szoruló — lakórész hátra, a tér végébe szorult volna. A tolitus ablakok rendszeréből, a két homlokzati oldal mentén volt padokból (nyomaikból) látható, hogy valóban ilyen volt a füstös szoba berendezése. A kályhás szobák a füstös szoba berendezésének alapvető vonásait változatlanul átvették: a két oromfal szegletében, az ,,ablakos szeglef'-ben van a két sarokpad az asztallal; hátul, a második tér felé az ajtó, közelében a tüzelő. 22 A füstös szoba másrészt a későbbi füstös konyhákra is hatott, melyek megőrizték — ha nem is az eredeti helyükön —• a régi kemencét, így az őshelyiség füstös jellegét, a régibb típusoknál az ajtóformát és néha a tolitukból is egy-kettőt. 21 Tüzelőnk és típusa eredetére nézve ugyan kettős : tűzhely és kemence, mai formájában azonban egy tüzelőnek: tűzhelyes kemencének tekinthető. Lényegében egy tűzről, egy tüzelési helyről beszélhetünk. Nem a tűzhely, hanem a kemence dominál. -''a Barabás 1969, 337. 22 Gönczi 1914, 423. — Szobánál természetesen nem füstös kemence, hanem kályha.
