Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

SZENTMIHALYI IMRE: A FELSÖSZENTERZSÉBETI FÜSTÖSHÄZ Délnyugat-Dunántúl, Göcsej és Űrség vidéke a népélet — és ezen belül a népi építészet -—• sok archaikus vonását őrzi. A népi építkezés egyik legjelentősebb emléke a felsőszenterzsébeti füstösház, mely némi átalakítással ma a zalaegerszegi Göcseji Falumúzeumban látható.

1 Az épület jelentőségére Barabás Jenő

2 és Tóth János

3 tanulmányai már rámutattak, így kiemelkedő tanulságait e bevezetőben nem szükséges fejtegetni. Azonban a nyugatdunántúli házfejlődésben betöltött fontossága indokolttá teszi, hogy az épületet tüzetesebben is megvizsgáljuk. Barabás dolgozata döntően csak annak igazolásával foglalkozott, hogy az építmény valóban füstösháznak tekinthető-e. Tóth házfejlődést is hoz, a kérdés azonban nem zárult le elméletével. Az épület szerkezeti vizsgálata, melyre a bontás során minden eddigi házvizsgálatot meghaladó mértékben mód volt, valamint a ház helyén végzett ásatás, és az épület történetét vizsgáló levéltári kutatás további lényeges tanulságokat ígér. Ezek a megfigyelések házunk fejlődésének megismerése miatt sem lényegtelenek, de sokkal inkább egy táji típus alakulásmenete miatt fontosak. 1954-ben jártam először özv. Józsa Sándorné felsőszenterzsébeti házában (1. kép)/' majd 1965-ben előbb Barabás Jenővel, később Tóth Jánossal együtt tanulmányoztuk. Az épület 1966-ban történt lebontásának szinte minden fázisánál ott voltam. Dolgozatom az így nyert megfigyeléseket, tanulságokat összegezi, hozzá számítva az említett egyéb kutatásokat is. Hangsúlyozni kívánom, hogy ezt az épületet egy régi épülettípus, egy táji fejlődés reprezentánsának (vagy változatának) lehet tekinteni, s mint ilyen érdemel megkülönböztetett figyelmet. A ház többszöri átépítése, és a történetére vonatkozó adatok hiányossága miatt minden kérdés ma még talán nem tisztázható. Igyekeztem a teljes anyag vizsgálata alapján a legvalószínűbb lehetőségekre rámutatni, nem hallgatva el 1 Szentmihályi 1968, 12. 2 Barabás 1969, 333—346. 3 Tóth 1971, 31—34. 4 Az épületről részletes adatok: G. M, Gy. N.: 1954, 1961, 1965, 1966, 1969. és Gy. 1972.