Tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 2. (Zalaegerszeg, 1974)

Szentmihályi Imre: A felsőszenterzsébeti füstösház.

1. kép. A ház a bontás előtt. a problémákat sem. Ügy vélem, hogy ez a módszer a további kutatást nem gátolni, hanem elősegíteni fogja. * A néprajzi szakirodalomban ma még sajnos nincs egységes terminológia, ezért fennáll a félreértés veszélye. Szükségesnek tartom tehát annak megjelölését, hogy néhány alapvető fogalmon mit is értek.

5 5 Valamennyi „ház"-ra és „szobá"-ra vonatkozó kifejezésen — bár azok általánosain használtak (voltak) — érződik a későbbi és talán nem is népi eredet. Ez, természetes, hiszen amíg nem jelent meg a kályhás szobás, füstös konyhás ház, addig nem volt szükség „a ház" és „a szoba" ilyen megkülönböztetésére. A „füstösház" helyett pontosabb meghatározás lenne — osztrák analógiára — a „füstös szobás ház", azonban egyrészt a régi magyar szóhasználat, másrészt a vele azonos magyar néprajzi terminológia nyomán a „füstösház" kifejezés az indokoltabb. Most csak felvetem azt a nagyon lényeges kérdést, hogy vajon helyes-e a kétféle háztípust kizárólag építészeti szempont (kályhás szoba léte, vagy hiánya) alapján megkülönböztetni, nem lenne-e helyesebb elsősorban a funkció alapján tipologizálná ? Amíg nem, vagy alig használják a kályhás szobát, addig az épület ténylegesen füstösház. A típusváltás építészeti és funkcionális szempontból nem feltétlenül egyidejű. Háztípusunk esetében ez a nehezebben járható út, de a valósághoz ez vezet közelebb, (tehát meg keli kísérelni az egykori funkció vizsgálatát. A tárgyalt kifejezések közül csupán az ősház fogalom származik tőlem,