Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 2. Személyi feltételek, tekintettel a gyógyszerészek gazdasági, társadalmi helyzetére is

sadalmi helyzetét is. Külön kell foglalkoznunk a gyógyszerészeknek a város életében folyó működéséről. Az értékelés igénye nélkül, mint jellemző adatokat sorolom fel azokat a hatósági ügyeket, feljelentéseket, melyek a zalaegerszegi gyógyszerészekkel kapcsolatosak. Ezek: Adorján László ösztöndíj kérelme fia részére, adósai elleni pöre, feljelentése és panasza Sós István borbély és Isoó Ferenc gyógyszerész ellen. Iván József gyógyszerésznek a főorvos elleni írásbeli panasza. Rúzsa Magdolna bába Adorján elleni panasza mérgező gyógyszer kiadása ügyében. A megyei főorvos feljelentése Adorján ellen kuruzslásért, kontárkodásért; zalaegerszegi elöljáróknak „némely nemesek (köztük Adorján) ellen tett panasza . . . hogy a tilosban való legeltetésről eltiltassanak és marháiknak abbul való behajtásáért általok és a Városi Hajdúkon végben vitt kemény verésért elégtétel szereztessen"; Reisinger Józsefet sógorai: Adorján Pál és István jelentik fel, hogy „őket az ősi javakban megkárosította".

215 Zalaegerszeg gyógyszerészeinek társadalmi helyzetét jellemzi, hogy az 1830-as, 40-es években nevüket mindig ott találjuk a városi tanácsot jelölő hatvanadosok között.l836-ban Isoó Ferenc több jelölttel ott van a meghalt Dergavits József városi tanácsos helyett választandók listáján, de nem őt választották be.

219 1833-ban „Adományok a mesterlegények kórházára" összeírásban Isoó és Reisinger gyógyszerész is a legnagyobb adományokat adja.

220 1848-ban Isoó Ferenc gyógyszerész -az ápr. 2-i városi közgyűlés határozata szerint létrehívott nemzetőrség második századának alhadnagyaként szerepel. Mikor 1849. júl. 14-én a város követeket küld a császári sereg parancsnokához, a küldöttség egyik tagja Isoó Ferenc volt.

221 Az 1848-as 23. tc. elfogadását követő választások irányításában Reisinger József tevékenykedett. Ez után több éven keresztül aktív tanácstag, majd két éven át városi képviselő is volt. Jellemzőnek kell tartanunk azt a tényt, hogy az 1850-es években a város vezetéséért küzdő két ellentétes csoport, a „baloldalias" és „jobboldalias" párt hangadói között egyfelől a szegényebb Anisits Dániel, másfelől Isoó Ferenc gyógyszerészeket is ott találjuk.

222 Zala megye gyógyszerészeinek társadalmi, gazdasági helyzetének megítélésében, mintegy történelmi kihívást kell látnunk egy jelentéktelennek látszó epizódban. 1838-ban „A gyógyszer árusok iránt érkezett utasításról, hogy a gyógyszertárosok bizonyos vidékekben egyben kebeleztessenek.. ." azzal az utasítással adatik ki, hogy „a megyebéli gyógyszer árusokkal egyben gyülekezve . . . tanátskozásokat teljesítsék ..." A válasz néhány hónap alatt megszületett: „hogy a megyebéli Gyógyszerárusok Egyesülete nemtsak felesleges, hanem 218 Zm. kgy. 1806. máj. 3. 742; 1835. márc. 27. 828; 1813. nov. 23. 11/11; 1820. máj. 3. 742; 1820. szept. 1. 1657; 1824. dec. 13. 2671; 1808. jún. 20. 76; 1820. júl 1. 1652—53; 1829. jún. 1. 1515—16; 1813. júl. 22. 2/5; 1840. dec. 3. 3125. 319 Zeg. 748. 11. o. 751. 220 Zeg. 481. 21 Sebők 1902. 222 Simonffy 1971.