Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
II. A GYÓGYSZERTÁRAK SZAKMAI MŰKÖDÉSE - 3. A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenysége
magának az egyesülésnek kivihetése lehetetlen is légyen, a megyétől tökéletesen elfogadtatván, az értesítés végett . . . fel fog küldetni." m A kihívás tehát az volt, hogy a gyógyszerészek szemben minden kereskedelmi érdekellentéttel, felismerve az egyesülési lehetőségek tudományos, szakmai fejlődési lehetőségeit, ennek alárendelik érdekeiket. A válasz egyértelmű. Ezek után szinte anakronizmusnak tűnik, hogy az 1848. V. tc. 2. § d) szerint a honoratior réteg képviselőjeként, tudósok, ügyvédek, mérnökök, akadémiai művészek, tanárok, a magyar tudós társaság tagjai közé sorozódtak. Az egyetemet végzett gyógyszerész természetesen nem tartotta magát csupán kereskedőnek, hanem a város vezető értelmiségéhez tartozónak. Társadalmi érintkezését is ez jellemezte. Tulajdonképpen oda is tartozott, de ezt a helyzetét csak részben köszönhette végzettségének, a vezető, hangadó tekintélyt inkább a gazdag kereskedő társadalmi súlya és jelentősége határozta meg. Ez az ellentmondás a század második felében tovább élesedett. 224 Ha tehát egyértelmű választ akarunk adni e fejezet elején megfogalmazott kérdésre, azt kell mondanunk, hogy a vizsgált korszakban a gyógyszerész társadalmi helyzetét döntően gazdasági helyzete, a gyógyszertárban, mint kereskedelmi formában képződő pénztőke határozta meg, értelmiségi volta csupán e társadalmi helyzet minőségi értékelésében játszott szerepet. A feudalizmusnak mind vertikális mind horizontális bonyolult tagozottságú társadalmában, mintegy átmeneti rétegben a kereskedő és értelmiségi réteg között foglal helyet. Gazdasági helyzeténél fogva emelve az értelmiség társadalmi súlyát, értelmiségi voltából következően, emelve a feltörekvő kereskedői polgári réteg társadalmi tekintélyét. Történeti távlatban megállapíthatjuk, hogy a gyógyszerész társadalmi helyzetét a XV—XVI. században csupán az egyik legfontosabb kereskedő csoporthoz való tartozása határozta meg. 225 A XX. század második felében — különösen a szocialista társadalmi rendszerben — e helyzetét már tisztán értelmiségi jellege határozza meg. A XVIII. és a XIX. század első felében e két társadalmi, gazdasági helyzet átmeneti formái jellemezték és határozták meg azt. Ebben is tükröződnek a bomló feudális társadalom belső ellentmondásai. 3. A GYÓGYSZERTARAK GYÓGYSZERELLÁTO TEVÉKENYSÉGE A gyógyszertárak gyógyszerellátó tevékenységéről azok az adatok szolgáltatnak legközvetlenebb képet, melyek a gyógyszer készítéssel, eladással, beszerzéssel és a gyógyszertár szakmai ellenőrzésével kapcsolatosak. A levéltári források e tekintetben a legszegényebbek. Ennek oka abban keresendő, hogy a gyógyszertár magántulajdonából következően ezek a nyilvántartások m Zm. kgy. 1838. jan. 15. 70; 1838. nov. 5. 2553. 224 Szentgyörgyi 1969. 223 Kubinyi 1970.
