Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)
BEVEZETÉS - 5. A gyógyszertárak tulajdonviszonyai
sadalmi igény mutatkozott, de nem voltak meg a kellő anyagi biztosítékai annak, hogy polgári gyógyszerész telepedjen le, a szerzetes rendek ilyen működése hiánypótló volt. A szerzetes rendek gyógyszertári hálózatának e korszakban mutatkozó fejlődése egybeesik időben >azzal az általános fejlődési periódussal, melyet a korszak kezdeti fellendülő szakaszának neveztünk. Ebből az következik, hogy a XVIII. század első felében jelentkező fejlődési tendenciák azonosan hatottak hazánkban mind a polgári, mind a szerzetesi gyógyszertári tulajdonformák fejlődésére. A jezsuita rend feloszlatása, valamint a többi szerzetes rend megszüntetése tette hazánkban általánossá a polgári gyógyszerészetet. Bár az irgalmas rend továbbra is megtartotta ilyen irányú tevékenységét, azonban a polgári tulajdonviszonyok általánossá válásával e tulajdonforma szerepe nem jelentős. Földesúri, uradalmi gyógyszertár Földesúri, uradalmi gyógyszertár Zala megyében egy volt a vizsgált korszakban. E tulajdonformák vizsgálatával és szerepével foglalkozva általánosítható ismérveket nem határozhatunk meg. Az egyedi vizsgálat mégis olyan eredménnyel kecsegtet, mely e tulajdonforma értékelését befolyásolhatja. Keszthely város fejlődését döntően meghatározta, hogy a kiterjedt Festetics uradalom székhelye volt. 1 '' 8 A keszthelyi gyógyszertár felállításának szükségét is ez befolyásolta döntően. A ferences rend feloszlatásával a gyógyszertár vásárlás útján került az uradalom birtokába. A gyógyszertár rendi tulajdona idején nyilvánosan működött. Forgalmát elsősorban a hatalmas uradalom ember- és állatgyógyászati szükségleteinek kielégítése és Keszthely város gyarapodó polgárságának szükségletei adták. A gyógyszertár tiszta jövedelme 2/3-ad, 1/3-ad részben került az uradalom és az általa alkalmazott mindenkori bérlő gyógyszerész között felosztásra. Ez az összeg a XIX, század 30-as éveiben mintegy 1000, ül. 500 Ft volt. Ha az uradalom részesedését tekintjük, meg kell állapítanunk, hogy ez teljes gazdasági viszonylatában az évenként mutatkozó uradalmi tiszta jövedelemnek csak elenyésző %-a volt. Így a gyógyszertár elsődlegesen, nem mint jövedelem forrás, hanem mint az uradalom elsősorban állatgyógyászati s csak másodsorban ember egészségügyi szükségleteinek kielégítését szolgáló létesítmény működött. Ez az igény azonban, a földesúr és jobbágy kapcsolatában jelentkezett. A földesúrnak érdekében állt ilyen intézmény fenntartása, elsődlegesen az állatgyógyászati ellátás miatt, másodlagosan azért, mert a munkaerő kizsákmányolás bizonyos szociális és egészségügyi követelmények javításával tovább fokozható volt. Érdekében állt azért is, mert az így rendelkezésre álló gyógyszer költségen felül nyereséget is hozott, míg annak esetleges távolról való beszerzése, szállítása e költségek nagyfokú emelkedését, ráfizetést eredményezett volna. 148 Koppányi 1962.
