Blázy Árpád: A gyógyszerészet megjelenése és fejlődése Zala megyében 1711-1847 - Zalai Gyűjtemény 1. (Zalaegerszeg, 1974)

BEVEZETÉS - 6. A gyógyszertárak elhelyezése

Ezen érdekek szűntek meg, 1848-ban az úrbéri rendszer felszámolásával. Nem is állt ezután érdekében a keszthelyi uradalomnak a gyógyszertár tulajdonának megtartása. 1864-ben el is adták. A polgári gyógyszertár A vizsgált korszakban e tulajdonforma válik általánossá. Mint az a korábbiakból kitűnik, a XIX. század első felében nagy fellendülés mutatkozik a gyógyszertári hálózat fejlődésében. E fellendülés kizárólagosan polgári tulajdonviszonyok között jön létre. E fejlődést determináló gazdasági, társadalmi tényezők biztosították az alapot ennek bekövetkezéséhez. A gyógyszertárak számának gyarapodásán túl regisztrálnunk kell a gyógyszertár jövedelmezőségének növekedését is. Ezzel szorosan összefügg a gyógyszerészet társadalmi szerepének és helyzetének változása. Hogy ez csak a XIX. század első felében következett be hazánkban, annak társadalmi, gazdasági gyökerei vannak. Míg Nyugat-Európa fejlődése e szintet századokkal előbb elérte és már a virágzó kapitalizmus társadalmában élt e korban, addig hazánk csak ebben az időben tért rá a polgári átalakulás útjára. A hadsereg tulajdonában levő, katonai gyógyszertárak A magyar rendiség korában a nemesség hadbavonulása, az insurrectió alkalmával tudunk arról, hogy a tábori egészségügy megszervezése már a nemesi vármegye hadfelállításakor megtörténik. A vizsgált korszakban Zala megyében a napóleoni háborúk idejéből ismerünk ilyen adatokat. Az 1848-as szabadságharc idején az önkéntes hadbalépés és hadseregszervezés is hasonló egészségügyi szervezettel birt. Szaktörténetünk szempontjából eddig egyáltalán nem vizsgálták, hogy a gyógyszerészet, a gyógyszerészi tevékenység hogyan valósult meg a háborúk idején. Ismert, hogy a napóleoni háborúk idején Nagykanizsán átmenetileg állomásozó sereg orvosa polgári személyeket is ellátott gyógyszerekkel. A vizsgált korszakban a hadsereget ellátó gyógyszertárak, ún. mezei patikák, ül. szekér — gyógyszertárak voltak. Kezelésüket gyógyszerészek, kirurgusok, orvosok egyaránt végezhették. 6. A GYÓGYSZERTÁRAK ELHELYEZÉSÉNEK HELYRAJZI VIZSGÁLATA A település fejlődésének döntő tényezői a létrejöttét befolyásoló földrajzi, gazdasági és társadalmi adottságok. A közös érdekek, feladatok, lehetőségek és az egymásrautalság eredményezi a kisebb közösségek létrejöttét a települések vonatkozásában is. Mint azt a korábbiakban láttuk, a XVIII. századi mezővárosi fejlődés döntő sajátsága a mezőgazdasági és ipari árutermelés fellendülésében van. A modellként bemutatott három Zala megyei város esetében láttuk, hogy ezen gazdasági, társadalmi tényezők milyen determináló hatással voltak fejlődésükre. A gyógyszertárak létesítésének egyik legdöntőbb tényező-