Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés - Zalaegerszegen a két világháború között
Felnőttoktatás, iskolán kívüli népművelés Zalaegerszegen a kei világháború között H ajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a népművelés fogalma a 20. század második felében született meg, pedig az iskola- rendszeren kívüli képzés gondolata a felvilágosodás eszméi hatására - ugyan még csak egyéni kezdeményezésre - a 18. század második felében Magyarországon is megjelent. A társadalom széles rétegei tudásának, műveltségi színvonalának emelése a 19. században társadalmi mozgalommá vált. A kiegyezés után sorban alakultak a legkülönfélébb egyesületek, kaszinók, olvasókörök, szervezetek, amelyek nemcsak a társas együttlét és szórakozás színterei voltak, hanem egyben tagjaik tudásának elmélyítését és bővítését is szolgálták. A liberális szellemben zajló, állami irányítástól mentes szabadoktatáshoz nem kapcsolódott egységes intézményrendszer, általánosan elterjedt formája az un. szabadliceális előadás volt.108 Az első világháború, az 1918-19-es forradalmak, majd a trianoni békediktátum traumája után berendezkedő hatalom a tragikus eseményekből azt a következtetést vonta le, hogy a tanulatlan és demokráciára éretlen tömegek veszélyesek a társadalomra, ezért átalakította és állami irányítás alá vonta az iskolán kívüli népoktatás ügyét. A korszak nagyhatású ideológusa és kultűrpolitikása, gróf Klebelsberg Kunó a gazdaságilag és mentálisan romokban heverő ország felemelkedését, „kultúrfölényének” biztosítását új kultúrpolitikával kívánta elősegíteni, amelyben az elemi oktatás kiterjesztése, népiskolák tömeges építése mellett hangsúlyos szerepet kapott az iskolánkívüli népművelés. Fő célját abban határozta meg, hogy csökkentse az analfabéták számát, a tanköteles koron túl is segítse pótolni az elemi iskolában szerzett tudás hiányosságait, egészítse ki az iskolák által nyújtott műveltséget, fejlessze a társadalom, mindenekelőtt az alsóbb ionT. jqss 'pamás: Felnőttoktatás-történet Magyarországon. In: Educatio 1991. 1. szám. 3-13. p. 38
