Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Színházi élet Zalaegerszegen 1920 és 1945 között - Színtársulatok a városban
Deák, vagy valami vele hasonlórangú társulat legalább is nagyon meggondolja, a zalaegerszegi szerepléseket... ”.618 Deák Lőrinc 1933-ban, hogy az anyagi csődöt elkerülje a szezon végére két meglepetés darabot tartogatott. Strauss Cigánybáró című operettje bemutatójára, a főszerepre meghívta Laurisin Lajost,619 az Operaház művészét. Az előadásra zsúfolásig megtelt a nézőtér. „Bizonysága volt ez az est annak, hogy az elsőrangú művészi teljesítmények támogatására megvan a készség nemcsak a szűkebb színpártoló közönségben, hanem a város egész társadalmában. ” - értékelte az estet a helyi kritikus.620 Az utolsó felvonás előtt Laurisin Lajos a függöny elé lépett, s a vidéki színészek áldozatos munkájáról szólva arra kérte a közönséget, hogy a jövőben több telt házzal örvendeztesse meg Deák Lőrinc társulatát.621 A bücsúelőadáson egy pályakezdő helyi szerző, Fendrik Ferenc622 Asszonyok, ha szeretnek című színjátékát mutatta be a színház. A Zalamegyei Újságban és a Zalai Naplóban is publikáló fiatal író telt házat vonzott, azonban a bemutató óriási csalódást okozott. Kollégája, Litványi László írt róla megsemmisítő kritikát. „Silány, gyatra darab, pedig szerzője tud írni. Ezt el kell ismernünk, s ez egyetlen számbavehető értéke a drámának. ” Az „erkölcsi fertő legmélyén való sütkérezés ” jellemzi, 61B Színház. Zalai Napló, 1933. ápr. 11. 4. p. 619Laurisin Lajos (1897-1977) Operaénekes (tenor). Tanulmányait a Rákosi Szidi színiiskolában, majd a Zeneakadémián végezte. 1926-1944 között az Operaház magánénekese volt. Koncerténekesként is a legkiválóbbak közé tartozott. New Yorkban hunyt el. 620 Színház. ZMU. 1933. ápr. 26. 3. p. 621 Uo. 6" Fendrik Ferenc (Zalaegerszeg, 1911. aug. 24.-Budapest, 1985. okt. 29.) író, újságíró. Zalaegerszegen járt középiskolába, itt kezdte újságírói és színműírói pályafutását is. Négy évig Párizsban élt, ahol egy kis lapot adott ki. Fiatalon jelentó's sikereket aratott könnyed stílusú színműveivel, regényeivel, forgatókönyveivel. Budapesti színházakban több drámáját bemutatták. Folt egyszer eg) asszony (1935), Okos házassági. 1940), Aratás előtt (1942), Szerető fia, Péter (1942 k.), Két boldog hét (1943), Az én fiam (1944), Vera és családja (1947). 1945-tűl a Magyar Nemzet, 1956-tól a Népszabadság, majd az Esti Hírlap, 1979-tól a Magyar Televízió külső' munkatársa volt, színikritikákat és novellákat is írt. A hatvanas évektől újra több műve jelent meg. Szombat délután, egyedül (1968), Az ég teteje (1971), Két szék esőben (1981). 164