Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Képzőművészeti élet, kiállítások

tájképeit láthatta a közönség. Először az 1925-ös faluszövetségi tárlaton kiállító festő akvarelljein, tempera festményein „az új irdny stílusjegyeit” fedezte fel kritikusa, Fára József. A harmadik kiállító, a csabrendeki születésű Vörös János szobrász477 „barokkos modorú” műveit mutatta be, többek között A trianoni Magyarország című allegorikus munkáját, valamint a városi köztemető bejáratához készített kaputervét. „ Valósággal barokk ember, valahogy beleilleszkedik ennek a városnak barokk miliőjébe. ” - írta az alkotóról és műveiről a kiállítást ismertető Fára.478 *

Egy év múlva a zalaegerszegi országos tűzoltónap teremtett alkalmat a zalai és a megyeszékhelyi művészek kiállítására, amit Czobor Mátyás polgármester kezdeményezett, s maga nyitott meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a tárlat „meggyőzött bennünket afelől, hogy vármegyénk dicsekedhetik művészekkel s a művészek méltók arra, hogy elismerésünkkel, megbecsülésünkkel támogassuk és további munkára buzdítsuk őket. ” Az Arany Bárány nagytermében Gőbel Árpád, az ekkor már nemzetközi sikereket elérő Serényi Árpád fényképész,474 Léránt Zoltán festőművész, Vörös János szobrász és a türjei Pataky Andor művei mellett a Kiskomáromban élő Szilvay Gyula, a baki Laczkó Gyula,480 a nagykanizsai Faragó Márton,481 Gárdonyi Ella,482 Ketting Ferenc,483

477 Vörös János (1897-1963) szobrászművész. Képzőművészeti Főiskolát végzett, országos sikert az 1934-ben készített Attila hun király lovas szobrával aratott. Zalaegerszegen 6' készítette többek között a csurgókúti Szűz Mária szobrát, a ferences templom két mellékoltárának szobrait, s a munkásmozgalom mártírjainak emlékművét. Életéről lásd: http://gocsejimuzeum.hu/zalai- muveszek-kislexikona/voros-janos

478 Fára József: Karácsonyi kiállítás a Manszban. ZMU. 1932. dec. 21. 2. p.

474 Serényi Árpád (1897-1941) 1920 körül költözött Zalaegerszegre. 1924-től önálló, nemzetközi sikereket szerző fényképész a városban.

480 Laczkó Gyula Bakon élő, pápai oklevéllel és párizsi aranyéremmel kitüntetett festő, a zalatárnoki Szent Anna templom triptichonjának (1955) alkotója.

481 Faragó Márton (1880-1947) A Képzőművészeti Főiskolán és Hollósy Simonnál tanult, 1929-től Nagykanizsán élt. Több kiállítása volt a városban.

482 Gárdonyi (Goldstein) Ella (1905-?) Festő. Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület Művészakcióin szerepelt akvarelljeivel.

48’Ketting Ferenc nagykanizsai polgári iskolai rajz- és énektanár. A város zenei életének egyik vezetője, a Zrínyi Miklós Irodalmi és Művészeti Kör vegyeskarának karnagya.

130