Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)

Képzőművészeti élet, kiállítások

a tapolcai Szánthó Géza, a sümegi Jánossy Gyula, a keszthelyi Csík Jolán484 és a zalaegerszegi Lukács Rezső munkáit láthatta a közönség. A kiállítók között szerepeltek és feltűnést keltettek Sass Brunner Erzsébet és leánya Brunner Erzsébet (Sass Baba)485 képei is.486 A felsorolt művészek túlnyomó többségét ma is jegyzi a hazai művészettörténeti szakirodalom.

Az 1933-as tárlat volt az utolsó a korszakban, amelyen kifejezetten helyi és zalai művészek jelentek meg, a késó'bbiekben menedzser sem akadt, a mostoha sorsú Léránt Zoltán 1936-ban meghalt, az itt élő művészek (Kaposi, Frimmel) - szerénységüknél fogva nem keresték a nyilvánosság előtti bemutatkozás lehetőségeit. Műveik családi, baráti ismerősi körükön belül kerültek eladásra, megvásárlásra.

Zalaegerszeg művészeti élete kapcsán meg kell emlékeznünk három jeles alkotóról, akik itt születtek ugyan, de művészetük nem, vagy csak részben kötődik szülővárosukhoz. Egyikük Szobotka Imre487 festőművész, a hazai modernizmus nagy alakja, akinek művein a kubizmus és a nagybányai tradíció ötvöződik. Másikuk Vajda Lajos,488 a magyar avantgárd kiemelkedő művésze, festő és grafikus, aki kisgyermek korát töltötte a városban. Életében egyiküknek sem

484 Csík Jolán (1887-1951) festőművész. A Képzőművészeti Főiskola elvégzése után Kaposváron, majd Keszthelyen él. A Műcsarnok és a Nemzeti Szalon többször is kiállítja akvarelljeit.

481 Brunner Erzsébet (1910-2001) Festőművész, 1930-ban Indiába költözött édesanyjával. Elsősorban portrékat készített, megfestette India 20. századi nagy egyéniségeinek arcképeit.

48h Zalai művészek kiállítása. ZMU. 1933. jtín. 7. 3. p.

487 Szobotka Imre (1890-1961) Az Iparművészeti Iskolában, majd Párizsban tanulta a festészetet. Többször vett részt külföldi tanulmányutakon. 1955- ben Munkácsy-díjat kapott.

488Vajda Lajos (1908-1941) Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület szabadiskolájában, majd a Képzőművészeti Főiskolán tanult. 1925- ben barátaival megalakította az „űj vadak”-nak nevezett társaságot. 1928-as Nemzeti Szalon-beli kiállítása után eltávolították a főiskoláról. 4 évet töltött Párizsban, hazatérte után sem fogadta be a hivatalos művészvilág. Barátai: Kornis Mihály, Ámos Imre, Anna Margit stb. segítették, hogy konstruktivista, kubista festményeit, grafikáit, fotómontázsait, szénrajzait kiállíthassa. 33 éves korában, tüdőbajban hunyt el.

131