Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezető
kara adta a város szellemi elitjét, az iskola kisugárzása jótékony hatást gyakorolt a település kulturális életére, műveló'dési viszonyaira. Legkiválóbb pedagógusai, Borbély György,14 Marton Boldizsár,1’ Móra János,16 Suszter Oszkár,1' Gőbel Árpád,18 * Boleratzkv Gyula14 és a többiek nemcsak az iskola színvonalát emelték, hanem újságot szerkesztettek, cikkeket, verseket, regényeket írtak, művészi színvonalon festettek, kiállításokat szerveztek, az iskolán kívüli népművelés aktív és állandó szereplői voltak. Ezzel együtt az iskola szellemi értékrendje nem tért el a város lelkületétől. Az I. világháború után a kultúra menedzselése, kulturális infrastruktúra kialakítása, a polgárok műveltségi szintjének emelése nem tartozott a város vezetése által kiemelt fontosságúnak tartott területek közé. A háború, a forradalmak és a trianoni béke okozta pusztulás és megrázkódtatás után a nyomor felszámolása, a munkahelyteremtés, a város központi szerepének megerősítése, könnyebb megközelíthetősége, valamint Zalaegerszeg szépítése, modernizálása, ezáltal 14 Borbély György (1860-1930) Erdélyből Zalaegerszegre került magyarlatin szakos középiskolai tanár, újságíró, lapszerkesztő. Ifjú korában kiváló sportoló. A századforduló és az 1910-20-as évek zalaegerszegi társadalmának egyik legaktívabb közéleti személyisége. Nevéhez fűződik a Magyar Paizs (1900-1917) című lap létrehozása és szerkesztése, valamint a Csány szobor felállítása. '’Marton Boldizsár (1887-1966) Kiskomáromi származású tanár, író, karmelita szerzetes (Marcell atya), neves hitszónok. 1914-től 1925-ig a zalaegerszegi gimnázium magyar-latin-görög szakos tanára. 1925-ben belép a karmelita rendbe, 1930-ban pappá szentelik. Rendje kezdeményezte boldoggá avatását. l6Móra János (1896-1960) Móra Ferenc unokaöccse. A zalaegerszegi Deák Ferenc Reálgimnázium görög-latin-magyar szakos, nagyműveltségű, legendás tanára. 17Suszter Oszkár (1878-1951) magyar-latin szakos középiskolai tanár. 1901- től rövid megszakítással 1936-ig tanított az egerszegi gimnáziumban. lxGőbel Árpád (1886-1931) Tanár, festőművész. Rövid ideig Selmecbányán, majd Nyíregyházán tanított, utána került Zalaegerszegre. 14Boleratzky Gyula (1885-1954) 1918-tól 1945-ig a zalaegerszegi gimnázium kiváló történelem-latin szakos tanára. Az evangélikus egyházközség presbitere, majd felügyelője. 11
