Béres Katalin: Kulturális élet Zalaegerszegen 1920-1945 - Zalaegerszegi Füzetek 14. (Zalaegerszeg, 2015)
Bevezető
tekintélyének emelése élvezett prioritást.20 Az urbanizációba fektetett pénz és energia a húszas évek végére látványos eredményeket hozott, a város arculata alaposan megváltozott, de az egyik beruházás, az elektromos üzem és hálózat korszerűsítése a csőd közelébe, eladósodásba sodorta a települést, amit súlyosbított az évtized végén robbanó gazdasági válság, amely a harmincas évek közepéig elhúzódott, s az élet minden területén erősen éreztette hatását. A recesszió lassan elmúlt, de az eladósodásból már nem sikerült kilábalnia a városnak, ez okozta a népszerű és koncepciózus polgármester, Gzobor Mátyás bukását is; helyére 1936-ban vitéz Tamásy István került, aki az 1945- ben bekövetkező rendszerváltozásig töltötte be a tisztet, s aki előtt egyetlen cél lebegett, a takarékosság és az eladósodás leküzdése. így a kultúra támogatása csak a maradék elven működhetett, bár a város - lehetőségeihez mérten - segélyekkel, kedvezményekkel, természetbeni juttatásokkal időről-időre támogatta a különféle kulturális eseményeket, egyesületeket és magánkezdeményezéseket. Zalaegerszeg nem örökölt az I. világháború előttről kulturális infrastruktúrát, nem működött a vármegye vagy a város által fenntartott könyvtár, múzeum, színház, kultúrház, s a városházán nem volt a közművelődést, kultúrát szervező városi hivatal sem.21 „Nálunk - mint más megyei székhelyeken - nincsen céltudatosan és állandóan működő városi kulturszerv, amely pedig a mai időkben különös fontosságú volna a nemzeti irodalom ápolása, a nemzeti öntudat növelése és erősítése, a szépérzék fejlesztése, a lelkesedés felkeltése és ébrentartása tekintetében” - panaszolta a Zalavármegye c. helyi lap újságírója 1922-ben.22 Ezen a helyzeten némileg módosított az 1924-ben - a klebelsbergi kultúrpolitika részeként - megszervezett Városi Iskolánkívüli Népművelési Bizottság, amely elsősorban az egyesületekben folyó népművelési-oktatási munka szervezését és összehangolását tekintette feladatának. A város a kulturális intézményhálózat kialakítása terén is támogatóan állt minden magánkezdeményezés mellé, mint látni fogjuk, múzeum, színház, mozi, zeneiskola létrehozását célzó sikeres és sikertelen 20 Zala vármegye feltámadása Trianon után. (Zalai fejek) Szerk. Békássy Jenő. Bp. 1930. 116. p. 21 Pesthy Pál i.m. 159. p. ““Kutas Kálmán: Ifjúsági előadások. Zalavármegye, 1922. márc. 26. 1. p. 12