Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 3. Várospolitika
lomban elfoglalt „erkölcsi helyzete kötelezi arra", hogy megszólaljon. Beszédében védelmébe vette a polgármestert, hangsúlyozva, hogy „nem panamák történtek”, hanem csak „a felügyelet és az ellenőrzések körül voltak mulasztások". Óvta a képviseló'testületet attól, hogy elhamarkodott lépést tegyen vagy a „túlfűtött atmoszféra" hatására cselekedjen. Az apátplébános szerint Czobor polgármester 10 éve alatt „sokszor adott kenyeret a szegényeknek, a kisiparosoknak és másoknak is, akik révén jutott a többi társadalmi osztálynak is. És ezen kenyér sokszor nagy utánjárás eredménye volt, a polgármester sokat dolgozott. De mert olyan sokat dolgozott, bizonyos mérvig hibák is történtek. Bizonyos, hogyha kevesebbet dolgozott volna, kevesebb is lenne a hiba.”97 A vizsgálat végül azt állapította meg, hogy egyfelől a beruházás költségvetése alultervezett, a változtatások egy része pedig szükséges volt, így nagyobb felelősségre vonás nem történt. A villamosüzem ezzel együtt eladósodást hozott a városnak, melyet az teljes egészében nem is tudott kiegyenlíteni, az elkövetkező évtizedben több pótmegállapodást kötöttek, amely az adósság egy részének elengedését vagy átütemezését tartalmazta.98 Az adósság ráadásul a legrosszabbkor történt, hiszen ugyanebben az időben, 1929 végén kezdődött a nagy gazdasági világválság, ami azonnal éreztette a hatását. Ekkor a képviselőtestület több drasztikus lépésre is rászánta magát: először is jelentősen csökkentette a polgár- mester és a városi tisztviselők kiegészítő jövedelmeit (költségtérítés, pótlékok). így például Czobor polgármester egyéb juttatásai évi 3330 pengőről 2000 pengőre, a helyettes polgármesteré pedig 750 pengőről 500-ra csökkent. Hasonló arányban változott a többi városi tisztviselőé is. A másik lépés a városi gazdaság felszámolása volt. A képviselőtestület 1930. április 24-ei hatállyal a város által működtetett birtokot és gazdaságot felszámolta, a püspökségtől bérelt földet visszaadta, saját földjeit bérbeadta, az állatállományt, a fogatokat és eszközöket értékesítette, a gazdasági cselédeket pedig elbocsátotta. Egyedüli kivételként a tenyászállatokat tartotta meg a város, s hozzá a csácsi legelőt. i7ZML V. 1606. 1929. december 18.416-417. p. 98 Lásd a Harmadik pótmegállapodás részletes szövegét: ZML V. 1606. 1938. dec. 30. 154. sz. 424-440. p. 87
