Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 3. Várospolitika

Az ok érthető volt, hiszen a világválság egyik azonnali és igen súlyos következménye a mezőgazdasági terményárak drasztikus zuhanása volt, s a város vezetősége is látta, hogy a gazdaság ilyen körülmények között nem hoz hasznot. A gazdaság értékesítéséből származó bevétel ugyanakkor hozzájárult ahhoz is, hogy a város a villamosüzem- beruházás miatt bekövetkező csődveszélytől megmeneküljön. Ugyanakkor a működő villamosüzem is új bevételeket hozott a városnak, és ez is enyhítette a válságot.

Végül ez a várospolitika, amely nagy ívű fejlődési pályára próbálta meg állítani Zalaegerszeget és komoly beruházásokba és fejlesztésekbe kezdett, a város első emberének bukásához vezetett. 1936-ban a város eladósodása már igen nagymértékűvé vált, s ehhez a képviselőtestület bűnbakot keresett, s derült égből villámcsapásként következett be Czobor polgármester bukása. Gyakorlatilag előzmények nélkül, az 1936. áprilisi ülésen váratlanul dr. Bencze Imre képviselő kezdeményezte a polgármester fegyelmi eljárás alá vonását. Fel- hánytorgatták ismét a villanyüzem problémáját, a felvett hiteleket, a tisztviselői jutalmakat, a rossz gazdaságpolitikát. A javaslat heves vitát váltott ki, a polgármesternek támogatói is akadtak. Érdekes, hogy mivel a javaslat váratlanul került elő, a képviselőtestületnek csak egy része volt jelen a teremben, ezért elképzelhető, hogy a polgármester ellenzéke előre tervezett akcióval készült. A feszült hangulatú ülésen a polgármester végül a fegyelmi eljárás megindításáról nem engedett szavazást, s az ülés vezetését a helyettes polgármesternek átadva távozott, de bejelentette, hogy a felettes hatóságnál maga ellen kezdeményezi az eljárást. Czobor Mátyás végül maga vonta le a konzekvenciát és a képviselőtestület júliusi ülésén kezdeményezte nyugdíjazását. Távozásával lezárult egy korszak a város életében, hiszen az új polgármester, az addigi helyettes, dr. Tamásy István első szavaival már takarékosságot ígért, amely „ezentúl necsak szóval legyen hirdetve, de tettekben is megnyilvánul”. A polgármester-választáson egyébként ellenjelölt is akadt, a képviselőtestület egyik legagilisabb, legtöbbet szereplő tagja is beadta pályázatát. Dr. Arvay László ügyvéd (kinek testvére Arvay István a későbbi helyi nyilasvezető) több bizottságban is helyet foglalt, szinte minden ülésen jelen volt és felszólalt. Ez azonban kevésnek bizonyult, hiszen a választáson végül

88