Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években
intézkedésein is, jobban megtámadja a magántulajdont.”19 A magyar földbirtok Farkas szerint nem képezheti üzlet tárgyát, a törvény pedig a kisajátítással megsérti a magántulajdon szentségét, amely a jogállamiság egyik legfontosabb alappillére. „A forradalmi mentalitás jellegzetes tulajdonsága az, hogy összetéveszti a jogot, a törvényt a mindenkori kormány intézkedéseivel és cselekedeteivel, hogy nagyon elasztikus alapon kezeli az «enyém» és «tied» fogalmát... általában mindenki igényel és az igény teljesítését nem a saját munkája és szorgalma alapján várja, hanem az államhatalom segítségét óhajtja igénybe venni azért, hogy másnak, vagy a köznek kárán saját érdekeit védje... Úgy, hogy akkor én minden intézményt, amely a polgári felfogás szerint alapja a társadalmi rendnek, pl. a magántulajdont, mindenesetre óvatosan kezelendőnek tartom, nem pedig úgy, hogy amint eszünkbe jut, ma így hozunk törvényt, holnap pedig a más választójog alapján összeülő törvényhozó testület megint másképp, aminek következtében megnyugvás itt egyáltalában nem következhetik bel'm Fogalmazta meg a klasszikus konzervativizmus alapgondolatait. Érdekességként kell megemlíteni, hogy Farkas Tibor kampányának vezetője az a Briglevics Károly volt, aki az előző választáson még ellenfeleként indult! Briglevics csatlakozása - aki a múlt választás öta Zalaegerszegen ügyvédként tevékenykedett - azt jelentette, hogy a helyi társadalom liberálisabb csoportjai is Farkast támogathatják. Ellentmondásnak tűnik egy ultrakonzervatív jelölt liberális támogatása, de a magyar viszonyok ismeretében ez mégsem az, hiszen a liberálisabb nézeteket vallók is ugyanazt akarták, amit Farkas, csak más okból: a Monarchia-kori Magyarország hagyományos rendjének visszaállítását. Farkas ezt hagyománytiszteletből, a liberálisok pedig a liberálisabb légkör miatt. Egyébként, ha figyelmesen olvassuk Farkas fenti szavait, akkor az államhatalom mindenhatósága elleni tiltakozás is közös nevezőre hozza a két irányzatot. A két csoport között nem jelentett ütközőpontot a zsidókérdés sem, hiszen Farkas Tibor egyetlen megnyilvánulásában sem lehetett az antiszemitizmus nyomát találni. Kray István kampányának középpontjában olyan ígéretek álltak, amelyek szerint az országban az 1920-as években végre meginduló * * 79 80 Uo. Uo. 73
