Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években

zekvens politikát folytat, amelynek középpontjában a legitimizmus és annak programja áll.

Farkas Tibor is keményen dolgozott a kampányban, végigjárta a választókerülethez tartozó falvakat, ahol mint földbirtokost, jól ismerték. Közismert volt nagy műveltsége, puritán életvitele és egyenes jelleme, s ez igen népszerűvé tette a parasztság körében, míg a birtokos osztályhoz számtalan rokoni kötelék kapcsolta. Zalaegerszegen ugyanakkor a kormányzattól és a közigazgatástól függő tisztviselők nagy száma jelentett biztos bázist, hiszen a nyílt szavazás következtében ők nem engedhették meg maguknak, hogy a hatalom jelöltjével szemben foglaljanak állást.

Briglevics Károly tevékenységéről kevés információval rendelkezünk, hiszen neki sajtója nem volt, a megjelenő lapok róla semmit nem közöltek.61 Ő vélhetően az ellenzéki szavazók támogatása mellett a városi ismertségéből és kapcsolati rendszeréből eredő előnyöket igyekezett kihasználni.

A választás által felkavart érzelmek hevességét és az ellentétek mélységét egy érdekes esemény mutatta meg 1922. április 18-án. Ekkor szombat esti mulatság zajlott az Arany Bárány szálló nagytermében, ám a szórakozást a politikai szembenállás botránnyá változtatta. A kezdeményező Siposs Dezső temetkezési vállalkozó volt, a Friedrich-párt vezéralakja, aki egyszer csak „Le a spionokkal!” felkiáltással szakította meg a cigányzenét. Párthívei mintha csak erre vártak volna, harsányan szidni kezdték a kormánypárt jelen lévő képviselőit, Körffy József Lajos újságírót, Egységes párti titkárt és két társát, dr. Farkas Gézát és Medvegy Pált. A sajtó beszámolója szerint a szidalmazás gyorsan tettlegességre váltott, szódásüvegek, széklábak emelkedtek fel, vagyis az előkelő helyszín dacára jóféle kocsmai verekedés kezdődött. A helyzetet végül egy jelen lévő rendőrfelügyelő oldotta meg, aki tekintélye latba vetésével menekítette ki az épületből a kisebbségbe került kormánypártiakat. 65

65 Zalaegerszegen két napilap jelent meg, a Zalavármegye a kormányzat szócsöve, a Zalamegyei Újság pedig a legitimista keresztényszocialista irányzat orgánuma volt.

63