Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években
Az előjelek azt mutatták, hogy a három jelölt közül kettőnek van igazán esélye a győzelemre, Farkas Tibornak és Friedrich Istvánnak. Ezzel szemben a választás váratlan eredményt hozott: 8. táblázat: A zalaegerszegi választókerület eredménye 1922-ben Jelölt Párt 1. forduló pótválasztás Fő % Fő % Friedrich István Andrássy-Friedrich párt 3093 32,2 Briglevics Károly Rassay-párt 3417 35,5 4212 44,2 Farkas Tibor Pártonkívüli, kormánytámogató legitimista 3110 32,3 5308 55,8 A választás eredménye rendkívül érdekesen alakult, hiszen mindössze 17 szavazaton múlott, hogy a pótválasztáson, Briglevics mellett Farkas Fibor indulhatott, Friedrich pedig kiesett. Az igazi meglepetést Briglevics okozta, bár az ő jó szereplése inkább annak köszönhető, hogy ellenszavazói megoszlottak a két jelölt között. A megismételt voksolás már kevesebb izgalmat hozott. Annak köszönhetően, hogy a kiesett Friedrich szavazói inkább Farkast támogatták, az végül 1100 fős többséggel nyerte a választást és jutott a parlamentbe. A választás eredménye megmutatta azt az irányt, amelyet ekkor a város közönsége követett: a bethleni konszolidáció irányát. Ezzel a legitimisták kisebbségbe kerültek, amelynek a hátterében - párhuzamosan az országban zajló változásokkal - az állt, hogy a helyi politikai elit, élén a tekintélyes földbirtokosokkal és tisztviselőkkel sikeresen restaurálta háború előtti társadalmi pozícióit és kapcsolatrendszerét. Ok megelégedtek az 1922-re kialakult Horthy-rendszerrel, s bármilyen további változásban ellenérdekeltek voltak, így nemcsak a radikális jobboldali, hanem demokratikus reformelképzeléssel is szemben álltak. A város kispolgári és úri társadalomszerkezetéből adódóan tehát támogatta a rendszert és ez a továbbiakban a helyi politikai élet megnyugvását is magával hozta. 64
