Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
II. A politikai élet a két világháború között - 2. Konszolidáció és politikai csaták az 1920-as években
Bátyja, Farkas Kálmán is tagja volt a megyei törvényhatóságnak, 1919-ig pedig a megye több járásában töltött be szolgabírói és főszol- gabírói tisztet. Czobor Mátyás polgármester a választásokat megelőzően a következő jelentést tette felsőbb hatóságai felé: „Zalaegerszeg város területén a nemzetgyűlés feloszlása után eddigelé a Nagyatádi Szabó István féle kisgazdapárti frakció szervezkedett, külön is tekintettel a választásokra. Jelöltül Böröndy János kisgazda zalaegerszegi lakost emlegetik, de komoly alapja e jelölésnek nincs. Egyébként a jelölt személyében részükről ma még nincs határozott megállapodás. Képviselőjelöltként emlegetik továbbá Brig- levics Károly dr-t, aki Rassay-féle ellenzéki programmal lépne fel. Azt hiszem vele szemben komoly ellenjelöltjének küzdelme könnyű lesz! Komoly jelöltszámba megy Farkas Tibor söjtöri földbirtokos, aki kijelentette, hogy pártonkfvüli programmal lép fel. Meggyőződésem, hogy Farkas Tibornak amennyiben egységes párti programmal vele szemben súlyosabb egyén nem lép fel, eredményes kilátásai lesznek a megválasztásra. Ez idő szerint több jelöltről nem tudok, mert az eddigi volt nemzetgyűlési képviselőről: Szmrecsányi Györgyről úgy tudom, hogy nem lép fel képviselőnek. Lehetséges lesz, hogy ezen szándékát még megváltoztatja, ami politikusoknál elég gyakori dolog. '*>z S bár a kisgazdák aktívan szervezkedtek, végül nem állítottak önálló jelöltet, támogatták a Bethlen féle kormánypártot, hiszen a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt is beolvadt az Egységes Pártba. Friedrich István március 25-én tartotta meg zászlóbontó nagygyűlését Zalaegerszegen, ahol jelen volt a kerület régi képviselője, Szmrecsányi György is, és elbúcsúzott választóitól.6’ Pehm József plébános, a gyűlés másik szónoka Friedrich politikai érdemeit méltatta, különösen a Tanácsköztársaság bukása utáni jobboldali fordulatban, „nemzeti ébredésben” játszott szerepét és élesen támadta a Drozdy-Rassay-féle politikai csoportosulást.62 63 64 Friedrich maga nem hirdetett részletes politikai programot, azt hangoztatta, hogy ő kon62ZML IV. 401. c. 23/1922. 63 Szmrecsányi György, aki egyébként az országgyűlés alelnöke volt, 1921 februárjában lett az Andrássy-Friedrich párt tagja, Győrszentmártonban indult e párt jelöltjeként, de végül vereséget szenvedett és mandátum nélkül maradt. 64 Zalavármegye, 1922. március 27. 62
