Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 9. Zalaegerszeg, 1936. március 9. Teilmann Sándor, a Nemzeti Egység Pártja helyi vezetőjének beszéde a városi közgyűlésben Gömbös Gyula díszpolgárrá választása ügyében
kedvelő és tárgyilagosan gondolkodó polgárnak el kell ismernie, még ha nem foglal is helyet a Nemzeti Egység nagy táborában. Én magam nem vagyok a szóvirágok embere, de nincs is szükség arra, hogy Gömbös Gyula érdemeinek méltatásával szfndűs szóvirágokat használjunk, mert ezek helyett az ő tettei beszélnek! Én csupán száraz tárgyilagossággal igyekszem itt most regisztrálni ezeket a tényeket úgy, amint azok bekövetkeztek. Mindnyájan jól emlékszünk még, hogy milyen kétségbeejtő körülmények között vette át Gömbös Gyula annak idején egy teljes letargiába merült országnak a kormányzását. Mindnyájan tudjuk, hogy az állami költségvetés fel volt borulva, nyakig el voltunk adósodva, a pengő belső értéke ki volt kezdve, egy újabb infláció réme fenyegette az országot, amely még azt a csekély értékünket is elnyelte volna, ami az első inflációs időszakból még megmaradt. A közgazdasági viszonyok egy reménytelen nagybeteg lázas állapotának delf- riumos jelenségeit mutatták. A csődnyitások, kényszeregyezségi eljárások napirenden voltak, a munkanélküliek és öngyilkosságok száma aggasztóan emelkedett. A folyton növekvő elégedetlenség felekezeti és társadalmi ellentéteket robbantott és élezett ki, s ezeknek fel-felpattanó szikrái a hamu alatt lappangó tűzfészkeket sejtették. A konszolidáció folyamata fennakadt, sőt visszaesést mutatott. Az ország külpolitikai vonal- vezetésében is visszaesés következett be, mert hiszen egy lerongyolódott, önmagával meghasonlott nemzetnek nem sok tisztelője és barátja akad a nemzetközi viszonylatokban sem. Ezt a szomorú képet mutatták az ország közállapotai akkor, amikor Gömbös Gyula a kormány gyeplőit a kezébe vette. Az ő fascináló, férfias egyéniségével, megalkuvást nem ismerő erélyével, évek nehéz küzdelme árán sikerült betöltenie szinte lehetetlennek látszó hivatását. Ha ma körülnézünk, azt látjuk, hogy állami költségvetésünk, a véghezvitt fájdalmas, de mégis sohasem emberségtelen takarékossági intézkedések, - az egész vonalon következetesen keresztülvitt redukciók folytán - egyensúlyi állapotba került, az állam súlyos külföldi adósságai rendezve vannak, a pengő belső értéke megszilárdult, az újabb infláció réme eltűnt. Fáradtságot nem ismerő, az éjt is nappallá tevő tevékenységével, személyes külföldi utazásaival, s az ezek következményeként létesült 185
