Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 9. Zalaegerszeg, 1936. március 9. Teilmann Sándor, a Nemzeti Egység Pártja helyi vezetőjének beszéde a városi közgyűlésben Gömbös Gyula díszpolgárrá választása ügyében
nemzetközi kereskedelmi szerződésekkel sikerült új piacokat, kedvező elhelyezési lehetőségeket teremtenie egyes gyáripari cikkeink és főleg mezőgazdasági termékeink számára, s ez nagyon kedvező visszahatást gyakorolt a tekintetben, hogy a nép széles rétegeinek felvevő képessége, a fogyasztás itthon növekedjék, elevenebb gazdasági vérkeringés induljon meg. A csó'dnyitások, a kényszeregyezségek, a munkanélküliek száma fokról fokra csökken. A népszövetségi biztosnak, Tylernek213 jelentései általános gazdasági helyzetünkről mindinkább biztatóbb adatokat tartalmaznak. Közgazdasági állapotaink a kegyetlen békekötés és csonkaságunk dacára nemcsak nem rosszabbak a bennünket környező államokénál, sőt sok tekintetben előnyösebbek is. A felekezeti ellentétek hangos szócsatái elültek, türelmesebb megértőbb közszellem kerekedett felül a szembenálló társadalmi osztályok között is, az Országban örvendetesen tért hódit az összetartás, a Nemzeti Egység nagy gondolata, amellyel ennek a szerencsétlen országnak, a sok ellenséges erőtényező között állnia vagy buknia kell. Rend pedig olyan van ebben az országban, hogy megirigyelhetik tőlünk még a nyugati nagy nemzetek is. Mindenki nyugodtan és háborítatlanul űzheti foglalkozását és ha szűkre van is szabva a mindennapi kenyér, mégis jut belőle mindenki számára. Külpolitikai vonatkozásokban nemzetünk súlya és tekintélye gyarapodott. Már nem vagyunk quantite negligeable - figyelmen kívül hagyható mennyiség - nem vagyunk kényre-kedvre kiszolgáltatott páriái kapzsi, gonosz és rosszindulatú szomszédainknak, mert vannak hatalmas barátaink, akik meg tudják becsülni baráti és szövetségi hűségünket, és súlyt helyeznek ennek a megalázottságában is nagy erkölcsi tőkét és le nem kicsinyelhető anyagi erőt is képviselő nemzetnek a barátságára. [...] Engedje meg a tisztelt Közgyűlés, hogy ez után az országos vonatkozású ismertetés után röviden kitérjek még azokra a városi vonatkozású ügyekre is, amelyekben a miniszterelnök úr jóindulatát szerencsések voltunk élvezhetni, úgyhogy ő ezzel városunk minden polgárának rokonszenvét és mélységes háláját megszerezte a maga részére. 215 215 Royal Tylert a Népszövetség küldte Magyarországra 1931-ben, hogy ellenőrizze az ország nemzetközi pénzügyeit. 186
