Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

III. Dokumentumok a város politikatörténetéből 1919-1939 - 4. Budapest, 1927. március 22. Kray István zalaegerszegi képviselő országgyűlési beszéde (részlet)

figyelmét csonka hazánknak egy igen elhanyagolt és a kultúra áldásaitól majdnem teljesen elzárt, de támogatásra minden tekintetben igen érdemes vidékére. Ez a csonka Magyarország délnyugati csücskében fekvő úgynevezett Göcsej-vidék, amely Zala vármegyének azt a részét foglalja magában, amely a Zala, Kerka és a Válicka folyók közt terül el, a megyének körülbelül négy járását foglalja magában és ahol körülbelül 120.000 ember lakik.

A Göcsejnek állítólag az avaroktól származó népe neves tudósaink állítása szerint közeli rokona az erdélyi székelységnek, színtiszta magyar fajta, intelligens, jószívű, becsületes nép, amely részben szűkebb hazájának mostoha talajviszonyai következtében, részben pedig nagymérvű szaporasága folytán igen nagy szegénységben, mondhatjuk: nyomorúságban él. A göcseji magyar vallásos és jó erkölcsű nép, mint ilyen nem hódol az egykének és épen ezért igen sok a Göcsejben azoknak a családoknak száma, amelyeknek 10-12, sőt 15 gyermekük is van. A háborúban igen vitézül harcolt a göcseji katona, aminek legjobb bizonyítéka az, hogy Göcsejben igen nagy a hadirokkantak, a hadiözvegyek és a hadiárvák, valamint a háborús kitüntetések tulajdonosainak száma. Van egy zalai közmondás, amely úgy jellemzi ezt a vidéket, - megemlítem, mert egészen jó és találó - hogy »A Válic- kán túl nem díszlik a nyúl, nem él meg az úr«. Ennek a vidéknek vasútja nincs, közlekedési útjai, két-három törvényhatósági és állami főútvonal kivételével, különösen esős időben a szó legszorosabb értelmében járhatatlanok. Vannak Göcsejnek községei, amelyek télvíz idején hónapokig egyáltalában meg sem közelíthetők. Az ott élő falusi nép nem képes ezeket a községi utakat karbantartani és megjavítani, mert a szükséges anyag, a kő, ott messze vidéken nem található.

A földbirtokeloszlás is igen kedvezőtlen Göcsejben; az ottani gazdák túlnyomó többsége, két-háromholdas törpebirtokos s ezen a földbirtokreform kapcsán sem lehetett segíteni, egyszerűen azért nem, mert ezen a vidéken azon igények kielégítésére megfelelő nagyobb birtok egyáltalában nincs.

Igen rosszak a Göcsejvidék kulturális viszonyai is. Kevés ott az iskola, igen sok községben egyáltában nincs, ahol pedig van, ott leg- többnyire nem felel meg a közegészségügy modern követelményeinek. Kedvezőtlen ennek a vidéknek helyzete egyházi szempontból is. A Göcsej népe túlnyomólag katolikus vallású, de ezen a vidéken