Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)
I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata
1. táblázat: Zalaegerszeg város népessége 1880 és 1941 közötr Év 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 Fő 6423 7811 9568 10637 13239 13072 13967 A város népességének gyarapodása ugyanis kevéssé járt együtt városiasodással, azaz a városi funkciók intézményrendszerének kiépülésével, ráadásul az extenzfv népességnövekedés is megtorpant a két világháború közötti időszakban, a korszak végéig a népességszám gyakorlatilag stagnált.'' Zalaegerszeg mezővárosa a 19. század elején fontos piacközpontnak, elsősorban terményfelesleget begyűjtő és forgalmazó településnek számított. A Dél- és Közép-Dunántúl városhierarchiájában a legfontosabb gazdasági központnak számító Pécs, Nagykanizsa és Veszprém utáni szinten következett.* 3 4 5 Szerepét az is erősítette, hogy az aprófalvas zalai régió szűkölködött kisipari termékekben, az elzártság és a közlekedési nehézségek nehezítették a kistelepülések bekapcsolódását a regionális kereskedelembe. Ennek eredményeként vált Zalaegerszeg körzetének piacközpontjává, ahol a mezőgazdasági termények felvásárlása, cseréje, a kisipari termékek piaca és a külső régiókkal való kereskedelem központja alakult ki. A mezőváros ígéretes fejlődése azonban a század második felében megtorpant. Ennek legfontosabb oka az volt, hogy az 1865-ben elkészült vasúti fővonal elkerülte a települést, attól mintegy 10 km-re haladt el. A szárnyvonal is, amely a települést a vasúti fővonalhoz kapcsolta, csak 1890-ben készült el. A vasútépítés időszakában a város vezetése - elsősorban saját kisipari termelőinek védelme érdekében - még nem érezte szükségesnek, hogy a nyomvonal érintse a várost, ezért - mai kifejezéssel élve - nem lobbizott a vasúthálózatba való bekapcsolódás érdekében. A település lakóinak konzervatív szemléletét mutatta az is, hogy a község - bár megtehette volna - 1871-ben nem "A táblázatokban szereplő adatokat forrása most és a továbbiakban az adott évi népszámlálás. 3Vö. Káli 1997. 313-316. p. 4 Bácskai 1993. 216. p. 5 Halász [2001.] 167-168. p. 12
