Paksy Zoltán: Zalaegerszeg társadalma és politikai élete 1919-1939 - Zalaegerszegi Füzetek 13. (Zalaegerszeg, 2011)

I. A városi társadalom - 1. A város népessége és arculata

folyamodott a rendezett tanácsú városi státusz elnyeréséért, sőt az 1885-ben kapott városi rang megszerzésének is voltak helyi ellenzői.6

A környező vidék paraszti népességének - különösen a gazdaságilag rendkívül elmaradott Göcsej vidékének - egzisztenciális helyzete azonban hosszabb távon egyre gyengülő vásárlóerőt jelentett és a kisipari termelés stagnálásához, majd hanyatlásához vezetett. A hagyományos céhes ipar felbomlása után - a bevándorolt falusi iparosok számával is növelt - helyi iparosok szolgáltatásaikat nem tudták bővíteni, tőkés vállalkozásokká nem alakultak át, nagyüzemi termelésbe nem fogtak.7 A századfordulón a városban így igen nagyszámú, de tőkeszegény, kisipari keretek között dolgozó iparos élt. Az urbanizációs fejlődés megrekedése különösen feltűnővé válik akkor, ha összehasonlítjuk két szomszédos - egyaránt kb. 50 km-re fekvő — város, Nagykanizsa és Szombathely helyzetével. Mindkét város lé- lekszáma az 1930-as években már meghaladta a 30 ezres számot, településeik jelentős gyáriparral rendelkeztek, benne több száz munkást alkalmazó specializált üzemekkel. Zalaegerszeg népességének bármilyen ipari fejlődés nélkül lejátszódó jelentős gyarapodása alátámasztja azokat a vélekedéseket, amelyek szerint a dualizmus korában zajlott demográfiai növekedés és ipari fejlődés nem feltétlenül kapcsolódott össze.8

A város etnikai és vallási arculata, akárcsak a megyéé, hasonló volt, az ország leghomogénebb, legnagyobb arányú katolikus népességű területét alkotta. Legnépesebb vallási kisebbségét sem valamelyik protestáns felekezet, hanem a nagyszámú zsidó közösség alkotta (az egyéb vallásúak között a görög katolikusokat, görög keletiek és unitáriusokat kell érteni.):

6 Foki 2006. 153-154.

7 Béres 1985. 122-124. p.

8 Gyáni 1995. 8-9. p.

13