Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 3. Zsidó közösség a mezővárosban és szerepe az uradalmi gazdálkodásban
pontok motiválták azt az intézkedést is, amikor a zsidók kérésére az uradalom a szombatra eső országos vásárnapokat meghatározott összeg kifizetése fejében más napokra helyezte át. Ilyen esetről tudunk 1780- ból is, amikor a zsidók az egyébként szombatra eső Kisasszony (szeptember 8.) és Simon Jűdás (október 28.) napi vásárok áthelyezéséért 16 Ft 16 dénárt fizettek az uradalmi kasszába.279 * Az uradalom számára ez az engedély kétszeresen is jövedelmező volt: egyrészt az áthelyezésért kifizetett összeg azonnali, közvetlen bevételt jelentett a pénztárába, a vásárokon így megjelenő zsidó kereskedők pedig a vásári jövedelmeinek növeléséhez járultak hozzá. Herzan Ferenc püspöki székfoglalása után, 1799 körül, az uradalom épületeiről készült összeírás a vendégfogadó szomszédságában délre álló mészárszékként működő uradalmi épület udvarán már egy szilárd anyagokból épült, zsindellyel fedett zsinagógát is említ, „amelyet az urasdg engedélyével, a zsidó közösség saját költségein állított. ”2íi0 Amikor a 1805-ös tűzvésszel kapcsolatban arról olvasunk, hogy a püspöki vendégfogadóval együtt leégett a városban élő zsidók imaháza és Rosentheier Izsák rabbi könyvtára,281 akkor erről az épületről van szó. Nemes Tüttősy György pere kapcsán közvetett adat szól arról, hogy 1811-ben a püspök telkén épült a zsinagóga, amelynek a tetejét ekkor már cserép fedte. Az 1826-os tűzben azonban ez is elégett.282 1814-ben, amikor Somogy Lipót püspök a vármegye által meginteti nemes Tüttősy Györgyöt, mivel az az egerszegi zsinagóga cserépfedelét megbontotta, feltehetően erről a zsinagógáról van szó. Tüttősy a cselekedetét ugyanis azzal indokolta, hogy 3 évvel azelőtt (tehát 1811-ben) a zsinagóga tetejéhez ő adott kölcsön cserepet. Mivel a zsidók azt a kívánt időre nem adták vissza, ezért - az egyezségnek megfelelően - elkezdte a kölcsönadott mennyiséget zsinagógáról leszedetni. De csak 100 db-ot, mivel a többit már másnap megadták neki a zsidók. A szombathelyi püspök 1814. augusztus 30-án „hatalmasságbeli port” kezdeményezett nemes Tüttősy György ellen, de ettől 279 280 281 282 SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1780. SzPL Személyek iratai, Herzan Ferenc iratai 1. d. Csömör, 2006. 75. p. Németh József, 2006. 61. p. 110
