Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 2. Városi autonómia a városi ingatlanok adásvétele, a betelepülés és az igazgatás tekintetében
1793-ban pedig Szily János püspök azért pereskedett Nemes Nagy Sándorral és feleségével Botka Magdolnával, hogy „az uraságnak ezen városban lévő tiszti házának szomszédságában helyheztetett alpörösök házát elbecsültesse, és a magáéhoz kapcsolja, legfőbb oka pedig az, hogy maga uradalmának szükséges építendő mostani szoros tiszti házának tágítására kívántatik, minthogy nyilván vagyon az egész vármegyének tudtára és tapasztalására, hogy ezen me'ltóságos uraság mostani fundusa mellett tiszti csekély háza vagyon oly szoros, hogy arra köllemetes, és illendő épületet ahhoz szükséges istállókkal és részekkel éppen nem tehetett . ”241 Vagyis a püspöknek egyszerűen szüksége volt szomszédságában lévő házhelyre. A város annyira sérelmezte az említett személy esetét, hogy 1793 szeptemberében a vármegyéhez fordult az érdekében.242 Arra nézve, hogy a 19. század előtt milyen mértékű volt a városban az ingatlanforgalom, források hiányában nehéz választ adni. 1800-tól azonban a városi tanács már külön ingatlanforgalmi jegyzőkönyvet vezetett, amelynek az 1860-as évek közepére már 4 vastag kötete volt. Ez idő alatt körülbelül 7000 tranzakciót jegyeztek fel. Elemzésük, adatbázisba történő feldolgozásuk a későbbi elemzések feladata. Az eddigi forráskutatás alapján ügy tűnik, hogy már az 1800-as évek elején jelentős ingatlanforgalom volt, amelynek 30 %-át nemesek bonyolították.243 244 Egy 1822-ben történt eset érdekes képet nyújt a ház- és telekadásvétel és építés jogi kérdésének rendezetlenségére, az ebben uralkodó zűrzavarra, valamint a püspök és a város kapcsolatára. Az ekkor egyébként - Somogy Lipót püspök halála után - még a Magyar Királyi Kamara irányítása és Bőle András káptalani helynök igazgatása alatt álló - uradalom Nemes Tüttösy Görgynek a városi magisztrátus beleegyezése nélkül, később arra hivatkozva „hogy az uradalmi juris- dictiozu alatt fekvő városokban [...] mindenféle haszonvételek egyenesen a földesurasdgot illetnék” eladott egy fundust. Ezt a telket azonban a város bírája Kemény János betemettette. Amikor az űriszék elé került 241 ZML Zeg. v. régi lt. No. 91. ~4_ ZML Zeg. v. régi lt. No. 89. 243 Kapiller, 2006. 38-39. p. A jelentősebb ügyleteket részletes felsorolja Ka- piller Imre tanulmánya. (Kapiller, 2006. 32-57. p.) 244 Joghatóság. 98
