Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 1. A város gazdasági, kulturális fejlődését befolyásoló földesúri és egyházmegyei érdekek, törekvések

esküdt által felszólította Fábiánt, hogy vagy fizessen a kereskedés jogáért árendát, vagy zárja be a boltját „és az másik helyben lévő árendás vasárusnak kárával ezen városban vasat árulni ne bátorkodjék",234 1794- ben Szily János Okolicsányi püspöknek Bécsbe küldött leveléből arról értesülünk, hogy bár az említett per az üriszéken a földesúr javára dőlt el, Fábián Pál azonban fellebbezett, ügyét a vármegye által Bécsbe terjesztette fel. Ezért Szily is saját fiskálisát Káldy Sándort Bécsbe küldte.235 Az ügynek komoly visszhangja lett, és megoszthatta a véleményeket, mivel a lezárását igen csak halogatták. 1794 februárjában Szily már így panaszkodott a bécsi ágensnek236 írt levelében: „a két legfőbb ok, amelyek ebben az ügyben az érveket jelentik, azaz a törvény és a hazai szokásjog, amelyek szerint az ilyen kereskedelem gyakorlása és bolt létrehozása a földesúr regáléjához tartozik. As 1787-es királyi rendelkezés, amelyben a dohány, viasz és hasonló dolgokkal való kereskedést mint regálé joghoz tartozót az egerszegieknek megtiltotta, számomra oly nyomós érvnek tűnt, hogy az én ügyem jogosságában és méltányosságában teljességgel higyjek. ”237

Egy 1826-os úriszéki per alkalmával ismét pereskedés okát képezte ez a kérdés. A városiak részletesen és név szerint is felsorolták azokat a mesterembereket, akik a városban csak ilyen meghatározott ösz- szeg évenkénti fizetése mellett gyakorolhatták mesterségüket. Ezek között volt többek között Treger József és Raimiller Antal nevű szappanos, Mechl József és Horváth Károly festő és Németh János bádogos.238

234ZML Zeg. v. régi lt. No. 92.

23SSzPLAC 1794. január 14.

236 Az ágensek egy-egy nagybirtok kormányzatában volt különleges szerepe. A nagybirtok-kormányzatnak ugyanis szüksége volt bizonyos pozsonyi, bécsi vagy budai információkra, amelyek a gazdálkodás, vagy egyes perek menetét is befolyásolhatták. Ebből a célból az említett helyeken ügynököket tartottak. Ilyen volt pl. az 1790-es években Nemes György bécsi ágens, aki a keszthelyi uradalom rendszeres tájékoztatatása mellett Szily püspökkel is állandó kapcsolatban állt.

237 SzPL AC 1794. február 11. A szöveg a latin nyelvű levél részletének pontos fordítása.

238 ZML Zeg. v. régi lt. No. 110.

96