Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 1. A város gazdasági, kulturális fejlődését befolyásoló földesúri és egyházmegyei érdekek, törekvések

cenzus fizetését, amikor a kereskedő már rég a saját házában lakott. Az uradalom célja ezzel nyilvánvalóan a bevételeinek növelése volt. Az így beszedett összegeket a számadó az uradalmi számadásokban is részletesen feltüntette.

Az uradalmi számadásokban feltüntetett kereskedésért fizetett cenzus-összegek, valamint a folyamatos pereskedések azt mutatják, hogy a földesúr a város sérelmezése és pereskedése ellenére is folytatta az efféle cenzus szedését. 1786-ban például - az uradalmi házakban élő és ott kereskedő mesterembereken kívül - a zsidók, valamint a festő, a pék, a pékné, a bábos és a szappanos gyarapította kereskedéséért fizetett árendájával az uradalmi kasszát. 1810-ben pedig szintén a zsidók — még ha a saját boltjukban kereskedtek is - valamint a bábos, a festő, a szűcs.232 Csakúgy mint 1793-ban is, amikor a város ez ügyben is a vármegye elé terjesztette sérelmeit. Bár az örökös contractus szerint a város a belső fundusokért 50 forintnál nem volt köteles több árendát fizetni, „és noha megjelentés után [...] szabad házat eladni, venni, cserélni, következésképpen azt bírni. Mindazonáltal fájdalmasan tapasztaljuk” - írták panaszlevelükben, „hogy a köteles bejelentés után is már most meg nem engedtetik az házvétel, hacsak a megvevő a közös censuson fölül más árendát is meg nem ígér, és ez mast neveztetik /Sützgeld/ oltalompénznek. Fizetnek illeni sokan az városi lakosok, nevezetesen fizettetnek az előbbi Schild és mostani Danászy bálisokkal, fizettetnek magok házaikban lakos zsidókkal, fizettetnek Fiamon János és özvegy Lámhacline pékekkel, Smelka József szappanyossal, Keller János föstővel, Ekemperger Adám bábossal, Tuda Mihály és Geringer János kolompárokkal. ”233

Ugyanebben az évben történt, hogy Szily püspök az úriszéke elé idéztette nemes Fábián Pált egy vaskereskedésből meggazdagodott egerszegi lakost. A vaskereskedő ugyanis, amikor e foglalkozás űző- jeként a városba letelepedett, a házért és a kereskedés jogáért a püspöknek árendát fizetett. Amióta azonban kereskedésből meggazdagodva egy kőházat és mellé egy vasboltot épített, azóta nem fizeti az árendát, pedig ezzel tartozna a földesürnak. A püspök 1792 szeptemberében Tuboly László Zala vármegyei főszolgabíró és Pédery László

232SzPL Régi gazdasági iratok, zalaegerszegi uradalmi számadások 1786., 1810.

233 ZML Zeg. v. régi lt. No. 89.

95