Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 1. A város gazdasági, kulturális fejlődését befolyásoló földesúri és egyházmegyei érdekek, törekvések

jelentősen megnövekedett számú izraelita lakosság sem lendítette fel számottevően a város kereskedelmét. Feltehető a kérdés, hogy minek tulajdonítható az uradalmi gazdálkodásnak ez a mai szóval élve profitorintált szemlélete?

Az első szombathelyi püspök Szily János a püspöki székbe kerülésekor a Zalaegerszegnél csak alig nagyobb Szombathely méltó püspöki székvárossá való fejlesztését tűzte ki célul. A rövidesen meginduló hatalmas szombathelyi építkezések rengeteg pénzt követeltek, amely kettős következménnyel járt Egerszegre nézve. Egyrészt a püspök a megnövekedett kiadásai fedezésére kénytelen volt saját majorsági gazdaságainak, így az egerszeginek is a hatékonyságát - a városiak rovására is - fokozni, valamint a regálékból származó bevételeit a lehetőségekig növelni, másrészt eleve kevesebb pénz maradt a vidéki birtokainak, városainak, falvainak fejlesztésére, szépítésére. Szily püspök Szombathelyre való fokozott figyelme természetesen nem azt jelentette, hogy csak és kizárólag Szombathellyel törődött volna, hiszen az ő ideje alatt épült fel többek között novai uradalmán a Dorffmaister festményeivel díszített barokk templom is.22íí De az mindenképpen megfigyelhető, hogy vidéken gyakorlatilag csak a nélkülözhetetlen beruházásokra, építkezésekre költött. Egerszeg a hitélet szempontjából szükséges épületekkel már ellátott volt, ezeknek csak a jó állapotban való fenntartása volt a cél.228 229

Mivel az uradalmi gazdaságok (köztük az egerszegi is) Szily püspök és utódai szombathelyi építkezéseinek és az újonnan létrehozott, fényes püspöki aulának kiszolgálóivá váltak, automatikusan szükség volt a fejlesztésükre és a belőlük származó bevételek növelésére. Szilyt kortársai is csodálták azért, hogy építkezéseihez megfelelő erőforrásokat tudott mozgósítani, bár egyházmegyéje a leggyengébben dotáltak közé tartozott. Uradalmaiból annyi jövedelmet hozott ki, amennyit ki lehetett hozni. Ez a törekvése tekinthető kizsákmányo228 De saját költségén templomot építtet 1792-ben Zala megye akkor egyik legprotestánsabb vidékén, Milejben is. (SzPL Somogy-féle can. vis. 7. 52-56. P-)

229 Az 1778-ban a kánoni látogatás jegyzőkönyve szerint is a templomot nem sokkal korábban a Királyi Kamara helyreállíttatta, és ezért igen jó állapotban volt, csakúgy, mint a plébánia épület.