Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)

V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 1. A város gazdasági, kulturális fejlődését befolyásoló földesúri és egyházmegyei érdekek, törekvések

sebb, számottevő változásokat nem hozó — a város részéről többnyire pereskedések útján elért - eredmények, és központi rendelkezések után az első nagyobb jelentőségű és a földesúr jogaira nézve is tényleges következményekkel járd szabályozás a reformkori országgyűlések törvénykezésének részeként született meg. Az 1836-os törvények224 szabályozták többek között a jobbágyok költözését, az úriszék funkcióját, és szóltak a jobbágytelkekről és azokról a haszonvételekről, amelyek a telek haszonvételen felül a jobbágyok hasznai közé tartoztak. Előfordult, hogy a megyei törvényszék éppen ezekre a törvényekre hivatkozva bírálta felül az úriszék ítéletét.225 1840-ben pedig a városnak a törvény fentebb említett VI. cikkelye.226 tette lehetővé, hogy eljárást indítson a közös legelők és erdők elkülönítéséért.

Az ellentétek az új szombathelyi püspökség és a városiak között már a kezdettől fennálltak. 1778-ra már javában folyt a pereskedés a város és az új földesura között. Az ellentét fő okát az jelentette, hogy a városiak a Volkra-féle contractust örökösnek tekintették, míg az uradalom, csak a királyi és vármegyei rendelkezéseket volt hajlandó elfogadni. A legfőbb panaszok a zsidók használatára Dobrogaszton felállítandó birka akol, valamint az építendő pálinkafőző ház miatt keletkeztek. De sérelmezte a város azt is, hogy a püspök a zsidók számára a legelőkben irtatott. Már ekkor központi kérdés volt az erdő használata, valamint az egerszegiek tized és kilenced szolgáltatásai.227

Mind a földesúri, mind a püspöki funkcióhoz szervesen kötődik a karitatív, a szociális és az alkotó tevékenység. A lakosság szükségben történő megsegítése, a jóléte felett őrködés a földesúrnak is érdekében állt. A város szakrális intézményeinek felépítése és fenntartása pedig elvárás volt a püspök-kegyúr felé, aki többé-kevésbé igyekezett is ennek megfelelni.

Ami Egerszeg gazdasági, kulturális és építészet terén való fejlődését illeti, a város főleg a 18. század közepén a veszprémi püspökök alatt sokat köszönhetett a földesurainak, akik egyben az egerszegi

224 Magyar Törvénytár, 1896. 1-80. p.

223 Ez történt 1839-ben is Bőié András püspök Grünbaum József zsidó szabómester ellen engedély nélküli betelepedése miatt indított perben is.

226 Magyar Törvénytár, 1896. 1836. évi VI. törvénycikk 3. § és 4. § 31-34. p.

227 ZML Zeg. v. régi lt. No. 62.

91