Cselenkó Borbála: Zalaegerszeg, a szombathelyi püspök uradalma 1777-1848 - Zalaegerszegi Füzetek 12. (Zalaegerszeg, 2011)
V. A város és földesura – Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz - 1. A város gazdasági, kulturális fejlődését befolyásoló földesúri és egyházmegyei érdekek, törekvések
uradalom a makkban gazdag erdőivel járult hozzá, ha a novai erdőkben lévő makk nem volt elegendő. V. A város és földesura - Adalékok a szombathelyi püspök és Egerszeg város 1848-ig terjedő kapcsolataihoz 1. A város gazdasági, kulturális fejlődését befolyásoló földesúri és egyházmegyei érdekek, törekvések A mindenkori püspök-földesűr viszonyát a városiakkal nagyrészt a város és a földesura közötti gazdasági érdekek határozták meg, másrészt azonban volt ennek a kapcsolatnak egy szakrális oldala is, amely a földesúr püspöki méltóságából, és kegyúri mivoltából következett. Ez a szakrális oldal azonban nemigen nyilvánult meg másban, mint ami akkoriban hagyományos hívek-főpásztor kapcsolatra amúgy is jellemző volt. A püspök-földesúr és Egerszeg között fellépő ellentétek sem a püspöki méltósághoz, hanem a földesúrnak járó vélt és valós jogokhoz köthetők. A földesúr célja ugyanis értelemszerűen az volt, a város lakosai felett minél szélesebb jogokat tudhasson magáénak, és ennek birtokában mind nagyobb jövedelemre tegyen szert. A fokozatosan polgári öntudatra ébredő egerszegiek pedig szabadulni szerettek volna a szabad iparűzést, kereskedelmet és polgári fejlődést akadályozó feudális jellegű kötöttségek alól. A püspök földesúri jogait és városiak kötelezettségeit is világosan meghatározta Mária Terézia 1775. december 7-i kiváltságlevele.223 Az ebben lefektetett jogokhoz és kötelezettségekhez lényegében mind a püspök, mind a városiak mindvégig tartották magukat. A ki223 A kiváltságlevél - a teljesség igénye nélkül - többek között pontosan szabályozta a város és a földesúr kocsmáltatásának rendjét, bíráskodási joggal, pallosjoggal ruházta fel a földesurat és pontosan meghatározta a földesúr 9-ed és tizedszedési jogát (csak a város határában termett borból, bárányokból méhekbó'l, búzából, rozsból, kölesből, árpából, zabból szedhetett tizedet). A város árendáját 50 forintban állapította meg és megeró'sítette a földesúrnak azon jogát, hogy az в tudta nélkül a városban házat venni, adni, cserélni ne lehessen. Molnár, 1996. 146-147. p. 90
